Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
1240 GERGELY FERENC hívta a figyelmet arra, hogy „bármely vonatkozású — közvetlen vagy közvetett, nemzeti vagy nemzetközi — politikai propaganda eltiltandó mindazokban a táborokban, ahol más nemzetek képviselői is jelen vannak".10 2 A IV. világtáborozás vége felé közeledett. Baden Powellt díszfelvonuláson búcsúztatták a fiúk. A bemutató után elköszönt tőlük és a vendéglátóktól. A VI. altáborban tiszteletére rendeztek tábortüzet, meggyújtásához ő adott tűzcsóvát. Ezzel egyidőben gyúltak ki a tábortüzek a világtábor egész területén. A Jamboree zárószavait Teleki Pál mondotta: „Kövessük történelmünk sejtelmes csodaszarvasát, legyen a magyar cserkészeknek második jelvénye a liliom mellett, hogy árkon-bokron, akadályokon, nehézségeken át éppúgy új, boldog országba vezessen bennünket, mint ahogy őseinket nemzetté kovácsolva elvezette a magyar ígéret országába, és nemzetünket Európa védőjévé és építőjévé tette, — Ha kérésemet meghalljátok s megtartjátok, tudom, biztosan eredményes cserkészmunkára, Jamboreera mondom ki a végszót! Elvégeztetett! Isten veletek!" A világtábor résztvevői egymás kezét fogva megalakították a nagy békekört s ki-ki saját nyelvén kiáltotta háromszor: „Testvér, Testvér, Testvér." Bár a világtábor bezárta kapuit, a Táborparancsnokság és a Cserkész Szövetség ezzel kapcsolatos munkája még nem fejeződött be. Értékelni kellett a világtáborozást s annak a alapján kijelölni a magyar mozgalom további útját. Mindenki elkészítette részletes jelentését, „hatalmas anyagot" gyűjtött a Cserkész feladatok Csoportja, mindennek kiegészítésére hívták fel a mozgalom valamennyi tagját.103 Ezek alapján készítették el az összefoglalókat, amelyek bizalmas formában eljutottak az állami vezetés illetékeseihez és a nyilvánosságnak szánt változatokban a cserkészmozgalom minden tagjához. Maga Teleki Pál úgy vélekedett: „Nem tudtam a tábor cserkésziességét úgy megvédeni, ahogy szerettem volna ..." a Jamboree „színes képén sok nem cserkészies színfolt és hang éktelenkedett".104 A Magyarságnak adott interjújában is azt mondotta: „sajnálattal látom, hogy kicsit vásáriak vagyunk. Tízszer annyi az üzlet . . . mint amennyit szerettem volna . . . inkább nemzeti semmint cserkész szempontból értük el a legnagyobb eredményt..."10 5 A magyar cserkészek csapaton, őrsön belüli „jellemépítő" munkája 3 éven keresztül szinte teljes egészében szünetelt, a kétségtelenül sok új hatás nem volt képes pótolni ezt a veszteséget. A mozgalom parancsnoki karán belül a személyi ellentétek sora támadt, a meglévők tovább mélyültek, újult erővel törtek felszínre a mélyben eddig is lappangó „cserkészpolitikai" csoportosulások közötti feszültségek. Ezekről a jelenségekről írta Velősy Elek a Vezetők Lapja szerkesztőségének „A csatolt cikk megírására már ott, Gödöllőn határoztam el magam. Te is bizonyára észrevetted ezt a forrongó hangulatot. Sok volt az egyéni sérelem, és a mi kedves uraink közül igen kevesen tanultak meg nyelni és tovább dolgozni..."10 6 Ami pedig a politikai orientációk irányát illeti, arra a „Meghalt a ' 0 2 Vezetők Lapja 1933/11. 237-238. 1 0 3 Vezetők Lapja 1933/9. 207. 104 Vezetők Lapja 1933/9. 198-200. 10s Magyarság 1933. augusztus 13. 1 06 OL P. 1359/73-1933. Világtáborozás érdekében végzett munkájáért ki-ki elnyerte állami és cserkészjutalmát. Hullottak az államfői dicséretek, miniszteri elismerések. Voltak, akik megkapták a
