Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1241 jamboree - éljen a széthúzás" című írásban találunk félreérthetetlen utalást: „Hogy így, meg amúgy: csak legyen vége a jamboreenak! És majd megmutatjuk a közgyűlésen ... nem engedjük, hogy jellemfaragás helyett idegen szekereket húzzon (ti. a magyar cserkészet G.F.) És ezért suttognak aztán itt is, ott is, hogy lám, a Mussolini! Lám, Hitler! Ezeknek semmi a diadalmasan (legalább kifelé egész diadalmasan) megrendezett jamboree!"107 Az összegezések rendre megemlékeznek arról, hogy a táborozáson résztvevő 19 vallásfelekezet képviselői milyen békésen megfértek egymással. A fiúk igen, kevésbé lelki vezetőik. A katolikus és protestáns tábor felnőtt képviselői többek között arra használták fel a jamboree nyújtotta lehetőséget, hogy sérelmeiket elővegyék, s egymás munkáját éles, sőt gúnyos hangon bírálják. A katolikus vezetők még szorosabbra vonták soraikat, és azok további erősítése céljából elhatározták egy, a katolikus cserkészvezetők számára készülő folyóirat kiadásának előkészítését. Ez lett a később vitákra alkalmat adó Táborkereszt.108 A katolikus egyház a világtáborozás kedvező hatásait saját befolyásának gyors növelésére kívánta felhasználni. Hanauer püspök „külön szózatot intézett egyházmegyéjének tanítóihoz és nevelőihez, és abban az elmúlt Jamboree nagyszerű pedagógiai tapasztalatait állította eléjük".109 A református cserkészvezetők tanácskozásán viszont „egységesen az volt a meggyőződés, hogy a cserkész szövetségben egyre inkább megnyilvánuló r.k. térhódítással szemben nekünk is erőteljesen fel kell lépni".11 0 Ravasz László református püspök az egyetemes konvent elé terjesztette a pesti egyházmegyének „ama határozatát, amelyben az egyházmegye arra kéri a konventet, hogy egy cserkész bizottság kiküldésével a Cserkész Szövetség keretein belül a református cserkészek helyzetét rendezze".11 1 Az utódállamokból érkezett magyar nemzetiségű cserkészek nemzeti öntudatukban megerősödve tértek vissza lakóhelyükre. Bíztak abban, hogy a magyarországi világtábor, amely iránt csehszlovák, román, jugoszláv részről eleve erős előítélettel viseltettek, az irredenta propaganda - több kisiklás ellenére sikeres - visszafogottsága folytán jó benyomást keltett, s így kisebbségi cserkészetük mostoha helyzetén változtatni fognak. A rendelkezésre álló adatokból úgy tűnik, átmenetileg és helyenként mutatkozott is ilyen eredmény.112 A gödöllői világtáborozás kritikus pontot jelentett a jamboree-k történetében. Méretei, a megrendezéshez és a lebonyolításhoz szükséges idő nagysága, a rendezők ugrásszerűen megnövekedett pénzügyi, anyagi-technikai, személyi és erkölcsi terhei, a bonyolítás eddigi gyakorlata, a táborozás jellege, egyaránt indokolttá tették a kérdést: legyen-e a jövőben világtáborozás s ha igen, milyen legyen az? A Nemzetközi Konferencián előtervilágmozgalom legmagasabb kitüntetését, az „Ezüst Farkast", mások a világtalálkozó emlékére alapított ,.Fehér Szarvast" tették vitrinjükbe, a csapatok egy része — mint már említettük — a nagy vagy kis emlékszalagnak örvendezett; Farkas Ferenc liliommal díszített arany kézelőgombot kapott „Bi Pi" (Baden Powell)-től, Faragó Ede bátyja viszont amiatt tiltakozott, mert véleménye szerint öccsét szándékosan mellőzték. 107 Vezetők Lapja 1933/9. 209-210. ""Táborkereszt 1935/1.1. 10 'Bészámoló a IV. Világjamboreeról. Bp. - Gödöllő 1933. 24. ll0 REZsLt. 83/6624. '1 1 RTGy. EKJkv. 1934. április 17. 47-48. 1 12 A sok levél közül egyből idézünk: „A gödöllői világtáborozás óta panaszra nincs okunk, megbecsülnek, sőt szeretnek is." Arad, 1934 VI. 13. Uo. 82. 1934.
