Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI

CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1239 A sokféle nyelv zsivaja, a sohasem látott ruhák formája, színpompája, a bőrszín szokatlansága a figyelem középpontjába állította a külföldi delegációkat, bármerre jártak is az országban, de a hivatalos érdeklődés elsősorban az utódállamok küldötteinek magatartása felé fordult. A velük kapcsolatos észrevételek vegyesek. Egy jelentés szerint „a Sopronban járt román cserkészeket (elvitték) a sopronbánfalvai hősi temetőbe, ahol a világháború több száz halottja - közöttük 70 román — alussza örök álmát. A románokat rendkívül meglepték a példásan gondozott virágos sírok. A sírok kegyeletes gondozása láthatóan megindította őket".9

8

Egy, a megfigyeléseket összegező beszélgetés jegyzőkönyve szerint, amelyben kifogásolták, hogy „a csehek és a jugoszlávok emlékiratot váltottak a tábortűznél" — a vezetőség „nagyobb óvatosságra inti a fiúkat a román csapat tagjaival szemben", s nyomatékkal jegyzi meg, hogy ,,a három nemzettel: cseh, román és jugoszláwal szemben nagyon óvatosan kell bánni. A románok sérelmezik azt, hogy a magyarok nemzeti imájukat (ti. az irredenta „Magyar Hiszekegyet"(G. F.) imádkozzák". Fontos, hogy „ne csak a lengyelekkel, hanem a többi nemzetekkel is tartsuk fenn a barátságot, egyformán."99

Ugyanakkor sok gond volt a tábortüzekkel: „a műsor nincs kellőképpen cenzúrázva, egyrészt irredenta számok hangzanak el". Hasonlóképp „a (Tata) tóvárosi főjegyző által rendezett ünnepély első száma irredenta volt. A kiránduláson románok is részt vettek, sok értett közülük magyarul, látszott rajtuk, hogy dühösek. Komoly összetűzésre nem került sor". Gödöllőn ,,a román cserkésztábornál őrt állt egy magyar fiú. Románnak vallotta magát. Emiatt csípős megjegyzésekben részesült a magyar cserkészek részéről, főként egy cserkész rendőr részéről." Tüntető barátkozás a lengyelekkel, előzékenység az orosz emigráns cserkészekkel szemben, barátkozás a balillákkal, hűvös, de udvarias magatartás a Hitler Jugenddel szemben: ezek a magatartási módok nemcsak a magyar cserkészetet jellemezték, hanem összhangban voltak a magyar politikai közvéleménnyel általában.10

0 A Jamboree alkalmával a gödöllői premontrei gimnázium tornatermében cserkész Nemzetközi Konferencia ülésezett. Ezen előadás hangzott el: 1. a vezetőképzés egységesítéséről (angol) 2. a falusi cserkészetről (finn), 3. a nyomorék gyerekek csapatairól (belga) 4. táborozásról, cseretáborokról (lengyel) 5. a cserkésztörvények egységesítéséről (svéd) 6. az öregcserkészetről (spanyol) 7. a munkanélküliséggel kapcsolatos cserkészteendőkről (Luxemburg) 8. a jamboreek-ról (dán-magyar).101

A konferencia többek közt újból fel"Uo. 303. kötet. "OLP. 1359/57-1933., Uo. 102-1933., Uo. 108/66/1933., Uo. 102/49 P/1933. ,00

A Magyar Hírlap 1933. augusztus 4-i számában olvashatjuk: „Nagy feltűnést keltett csütörtökön délután a táborban a hat horogkeresztes német cserkész, akik megnézték a tábort, s azután szomorú szívvel utaztak Budapestre." - Az Új Nemzedék igyekezett védelmezni Gömböst a HJ meghívása miatti támadásoktól. ,,A németek — írta a lap 1933 augusztus 13-i száma — éppen úgy, mint az olaszok, nem vettek részt a jamboreen ... A CsSz a német ifjúsági szervezeteket is meghívta a jamboreera azzal, hogy ha a táborozáson nem is vesznek részt, küldjenek látogató csoportot." - A Duce balülái már 1932 júliusában is jártak hazánkban, Molnár Frigyes és Renato Ricci „igen értékes" megbeszélése nyomán. Molnár javasolta az Idegendorgalmi Tanácsnak: a jamboree-ra is fel kellene hívni a figyelmüket „és ama óhajunknak adni kifejezést, hogy azon a balillák - ha nem is mint hivatalos résztvevó'k -, de mint vendégek és megfigyelőd részt vegyenek." - A 16. sz. „Szent Wladimir" csapat parancsnoka Teleki Pálnak az „orosz emigráns cserkész-delegációt bejelentette, és érkező öt személyének . . . díjmentesen egy delegátusi sátrat kér, mert magasrangúak és idősek, kiket nomád sátrakban nem helyezhetünk el." P. 1359/41-1933. Uo. K. 428/303. kötet. ""Vezetők Lapja 1933/11. 236.