Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1211 megvitatásához. Ez a vita a kommunista hallgatók hatására azonban már osztálytartalmat kapott, és érvanyagot szolgáltatott számukra a kapitalizmus, illetve a fasiszta diktatúra természetének bemutatásához. A háborúval kapcsolatos előadások egyben hozzájárultak a hallgatók látókörének kiszélesítéséhez, a problémák nemzetközi összefüggéseinek megismeréséhez is.72 A Turul új irányvonaláért folytatott szívós küzdelem 1935 végén, 1936 elején az új gárda győzelmével fejeződött be Debrecenben. Ennek eredményeképpen 1936 februárjában Újhelyi Szilárd szerkesztésében ismét megjelent az Új Vetés. A cikkek arra utalnak, hogy Debrecenben a Turul új irányvonala egyre határozottabban a népi radikalizmus lett. Ennek képviselői fokozatosan távolodtak el a különböző pártpolitikai törekvésektől, és ébredtek rá saját szerepükre, hivatásukra. Elhatárolták magukat a Turul vezetését kezükben tartó jobboldali politikai erőktől, és megfogalmazták, hogy az ifjúság, mely „Közömbösen szemléli a kalász, csáklya, nyilaskereszt egymással való marakodását. Elitjének szellemi vezérei nem napi politikusok, hanem azok, akik figyelmét a magyar-lényeg megismerése felé terelik, akik a holnap Magyarországát építik".7 3 Felismerték, hogy szerepük korábbi elképzeléseikkel szemben nem vezető szerep lesz, hanem ,közvetítő" és „szűrő", amellyel a ,jövőt építő üzeneteket" összekapcsolhatják az egységes szemlélet kialakítása érdekében. Kategorikusan állást foglaltak a plebejus, a népi eszmék mellett, amelyekből „a jövő magyar élet népi világnézetének kell kialakulnia", melyeknek egyedül az ifjúság lehet a hordozója.7 4 A népi vüágnézetet azonban osztályoktól független, osztályok felett ható ideológiának tartották, amelyet a „magyarság minden egyes tagjának vallania kell, függetlenül attól, hogy a sors népe szolgálatában müyen helyre, feladatok elvégzésére áUította".7 5 Ezen az alapon tagadták a „marxista eredetű osztálygondolat"-ot, és az osztálytartalmú meghatározottság helyett az azonos etnikai közösségbe tartozók politikai érdekazonosságát hangsúlyozták. Hivatásukat még ekkor is a magyar „faj" iránti kötelességük mércéjével mérték, feladataikat pedig a magyar „faj" érdekeivel indokolták. A második Debreceni Diéta 1936 januárjában a KMP válsága elmélyült. Ez azzal függött össze, hogy a Komintern VII. kongresszusát követően a párt politikájában bekövetkezett változások nem voltak elég átfogóak és mélyek ahhoz, hogy taktikája megfelelt volna a kialakult új bel- és külpolitikai helyzetnek. A népfront hívei és a párt régi irányvonalának képviselői között meglévő feszültségek és viták mellett a helyzetet az is súlyosbította, hogy 1936 januárjának második felében letartóztatták a párt vezetőit, ezért a párt organizációjában fontos szerepet betöltő ún. felső kapcsolatok megszakadtak. A januári lebukást követő vákuumban a kommunisták egy része sem Budapesten, sem Debrecenben nem várt központi felhívásra, utasításra, hanem ismervén a kommu-7 2 DUH, 1935. december 19., 7. 73 Új Vetés, 1936. február, 1. 74 Új Vetés, 1936. február, 2-4. 75 Uo. 3. Dr. Donáth Ferenc interjúja, 6., illetve ld.: A haladó egyetemi if]úság mozgalmai Magyarországon 1918-1945. Kossuth Könyvkiadó, 1978. 278-280. o.
