Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
1210 TÓTH PÁL PÉTER környező népek számára is. A német térhódítástól a magyarság létét, a Szovjetuniótól a minőség-szocializmus megvalósulásának lehetőségét féltette. A belpolitikai életben az általa kifejtett reformok ellenfeleinek az egyházat, a zsidó polgárságot és a szociáldemokráciát jelölte meg. Németh László elemzése nagy hatást váltott ki, rendszerteremtő gondolataival teljes sikert aratott. Az elittel, az új nemességgel kapcsolatos elmélete tetszetősen hangzott a „népet" vezetni, felemelni akaró egyetemisták körében. A tanácskozás lezárása volt Debrecenben annak a lelkiismereti válságnak, amely a 30-as évek elejétől az értelmiséget és az egyetemi ifjúságot jellemezte. A Diétán összegződött az a folyamat, amelyben a jobb-, illetve szélsőjobboldali kiútkereséssel szemben új irányvonal kibontakozása kezdődött meg, amely irányultságában még képlékeny, ideológiai megalapozottságában még zavaros volt, mégis több — korábban egyedül járhatónak tartott - út céltalanságát, eredménytelenségét bizonyította be. Ez a Diéta nemcsak a református, a katolikus és a „nemzeti'' alapon szervezkedő ifjúsági szervezetek „kézfogását" jelentette, hanem a szélsőjobboldali turulista irányvonal bukását, a bajtársi egyesületek meghatározó szerepének a visszaszorulását is. A Turul szélsőjobboldali törekvéseivel szemben a hangsúly a Németh László által felvázolt irányvonalra, az új nemesség koncepciójának megvalósítására helyeződött.7 0 A Turul új nemzedékéhez tartozó egyetemi hallgatók egy részének életében is választóvizet jelentett az első Diéta. Ettől kezdve nézeteiket nemcsak Németh László „harmadik út"-tal kapcsolatos koncepciója határozta meg, hanem megteremtődött a marxizmus irányába való fejlődésük lehetősége is. Ezeknek a fiataloknak a spontán elégedetlensége ekkor találkozott azoknak a kommunistáknak a törekvéseivel, akik a hazai társadalmi, gazdasági, politikai élet s a nemzetközi helyzet alakulására érzékenyen reagálva, képesek voltak kilépni a szektás elzárkózottságból, és kapcsolatot kerestek a kurzus potenciális ellenfeleivel. Közülük Zöld Sándor és Vajda Benő voltak azok, akik az első Diétát követően megkeresték Újhelyi Szilárdot, s felszólalásával, megnyilatkozásaival kapcsolatban óvatosan vitatkozni kezdtek nézeteivel.71 A Turulon belül megindult bomlási folyamat felgyorsulásához az Új Szellemi Front kudarca is hozzájárult. A kiábrándulás, mely a népi írókat eltávolította Gömbös reformfrázisaitól, a debreceni Ady Társaságon belül közvetlen formában is befolyásolta a Turul irányvonalával szembe került egyetemi hallgatókat, s mélyítette azt a szakadékot, amely a hallgatók egy részének ösztönös útkeresésével kezdődött. Ezek a hallgatók ugyanis a Turul tevékenységét kívánták összhangba hozni a Szövetség tagságának igényeivel. Szándékukkal ellentétben azonban törekvéseik mást eredményeztek, mint amit célul tűztek ki. Mindez már nemcsak a korábbi ösztönös fejlődés hatása volt. Zöld Sándor és Vajda Benő bekapcsolódásával ugyanis egy új szakasz kezdődött, melynek fő vonalát a marxizmussal való megismerkedésben s később ezen az alapon való cselekvésben jelölhetjük meg. Az 1935. október 3-án kitört olasz-abesszin háború is tovább polarizálta a hallgatókat. A választóvonal az olasz fasizmust támogatók, illetve az abesszinekkel szimpatizáló hallgatók között húzódott. A hadi események alakulása folyamatosan argumentumokat biztosított a háború és béke, az agresszió, a militarizmus és a diktatúra kérdéseinek ''"Bakó Elemér: A Debreceni Diéta eredményei Üj Vetés, 1935. V. évf. 6-7. sz. 3-6. 71 Dr. Újhelyi Szilárd 40-41., dr. Vajda Benő, 19. interjúi
