Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
1202 TÓTH PÁL PÉTER elmozdította tisztségéből, a bizottságot pedig azonnali hatállyal feloszlatta, s hatálytalanította a hallgatók bizottságnak tett esküjét. A 30-as bizottság közben — 1934. január 7-én — 20 000 példányban elkészített röplapon hozta nyilvánosságra újabb követeléseit.4 3 Ez már lényeges eltérést mutatott a pécsiek hatására 1933. december 12-én elfogadott memorandumtól, s méltán váltotta ki az egyetem és a politikai élet vezetőinek aggodalmát. A három részre tagolt programban a magyar társadalommal, a kormánnyal és az egyetemmel kapcsolatos kívánságaikat fogalmazták meg. A társadalommal szemben támasztott követelésük, a „sorsához méltó gerinces magatartás" igénye egyértelműen és közvetlenül visszatükrözte a Debreceni Káté hatását. A társadalmi problémák erkölcsi síkra való terelése is Németh László romantikus, idealista felfogásának közvetlen eredménye volt. Az ún. zsidókérdéssel a program első és második pontjában foglalkoztak. A kormánytól „a zsidókérdés országos megoldását", az egyetemtől pedig az országos számarányok betartását, az izraelita vallásúak egyetemi állásainak megszüntetését kérték, valamint azt követelték, hogy „zsidó hallgató keresztény hullát ne boncolhasson". A program további pontjai azonban teljesen eltérnek az egyetemi hallgatók korábbi követeléseitől. Ezekben már túl is léptek a Németh László által megfogalmazott feladatokon. A gazdasági válság okozta ínséges állapotok, valamint a magyarság sorsáért érzett felelősségük következtében a „nemzet végpusztulásából" a kivezető utat a szociális kérdések megoldásában jelölték meg. A gömbösi program „tétlen türelmesség"-ével szemben a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet megváltoztatása mellett foglaltak állást. Tőkeellenességük a kartellek és a bankok uralma letörésének követelésében nyilvánult meg. A hajdúsági és bihari falvak és városok parasztságának 43 A 30-as bizottság a következő szövegű röplapot jelentette meg: „Mit kíván a ker. magyar egyetemi és főiskolai ifjúság? Kívánja: I. A kormánytól: 1. a zsidókérdés országos megoldását. 2. a gazdasági élet felszabadítását: a) a kartell és bankokrácia letörését. b) az állás és jövedelem halmozások megszüntetését, a fizetések maximumának és minimumának azonnali megállapítását, új állások elnyerésénél a kvalifikáció érvényesítését. c) a korszerű földbirtokreformot. 3. hogy a nemzeti munkaterv 96 pontja ne a tétlen türelmesség próbaköve legyen, hanem a magyar jelen útja. 4. hogy érdekképviseleti alapon álló felsőházban minden egyetem ifjúsága választott követeivel képviseltethesse magát. II. Az egyetemtől: 1. hogy a zsidók az egyetemre csak az országos számarány szerint vétessenek fel. 2. hogy zsidók az egyetemen semmiféle állást ne viselhessenek. 3. hogy zsidó hallgató keresztény hullát nem boncolhasson (A zsidók által felállított gettó letörését) 4. A tandíj és más díjak 50%-al való leszállítását. III. A magyar társadalomtól: Sorsához méltó gerinces magatartást. Debrecen, 1934. január 7. Az esküje alól hatalmi szóval fel nem oldozható debreceni ker. egyetemi ifjúság nevében: A 30-as bizottság."
