Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
1198 TÓTH PÁL PÉTER ÁBE új vezérkara ideológusának tekinthetünk, Németh László gondolatkörét sajátosan a faj irányában „mélyítette" el.2 5 Ennek ellenére Németh László társadalmi, pohtikai helyzetelemzését és programját, a Debreceni Kátét, Barcza Gedeon vezetésével az Árpád vezérsége elvi és gyakorlati irányvonalnak fogadta el. Barcza, aki a Turul debreceni kerülete röpiratának, az Új Vetésnek is felelős szerkesztője volt, a lap novemberi számában megjelentette a Kátét. Németh László mindezekre a következőképpen emlékezett vissza: „még meg sem írtam, már fel kellett olvasnom (Debrecen az a város, ahol a Pilvax kávéházból egy-két asztalka csodálatos módon fennmaradt), de még fel sem olvastam, a frissen elkeresztelt Debreceni Káté már néhány egyetemi hallgató zsákmánya lett, akik a lapjukban nagy bátran ki is adták."26 Ennek következtében ellentmondásos helyzet alakult ki, hiszen a Turul egyik orgánuma a Szövetség hivatalos irányvonalával ellentétes helyzetértékelést és programot vállalt és hozott nyilvánosságra. A kerületi vezérség azonnal be is tiltotta az Új Vetés novemberi számát. A Káté „veszélyessége" miatt pedig felelősségre vonták a lap szerkesztőségének tagjait. Barczáék azonban nem fogadták el a kerületi vezérség döntését, és a november 17-20. között Budapesten megtartott országos követtáborhoz fellebbeztek. A követtábor, melyen — mint bemutattuk — Roboz Zoltán és Jászay Sándor is a Turul új irányvonalának kidolgozását sürgette, hozzájárult az Új Vetés inkriminált számának terjesztéséhez, de a Debreceni Kátéról mint a Turul programról nem vett tudomást.2 7 A helyzetet még az is bonyolította, hogy — a Káté miatt — az Új Vetés 1933 novemberi száma ellen feljelentés is érkezett a debreceni királyi ügyészségre. A ügyészség elnöke azonban megtagadta a vádemelést, mert úgy ítélte, hogy a cikk írójának célja a magyar nemzet lelkiismeretének felrázása volt.2 8 Németh László álláspontja — amely a Debreceni Kátéban is megfogalmazást nyert — szemben állt mind az ellenforradalmi rendszerrel, mind a polgári radikálisok, mind pedig a kommunisták nézeteivel. Új orientációjában a népi mozgalmat függetlennek képzelte minden meglévő politikai képződménytől.2 9 Illuzórikusán a nép legjobbjaiból összetevődő „új-nemességtől" várta, hogy kényszerítő erejű erkölcsi hatalmat szervezzen, hogy szigorúbb erkölcsbe öltöztesse a ,.lappangó jobbakat", s így a népi erők kiaknázásával megváltoztassa az országban uralkodó állapotokat, ami egyben a magyarság fennmaradását is biztosítja. A Debreceni Káté a legjobbak összefogásának, szűk közösségének szférájában mozogva nem válhatott a népi mozgalom meghatározójává, és nem gyorsíthatta meg a népi erők tömörülését. Ez a magyarázata annak is, hogy a „harmadik oldal" — mint ahogyan Lackó Miklós megfogalmazta — nem ebben, hanem Illyés Pusztulás című írásának visszhangjában talált önmagára.3 0 'A Debreceni Káté hatása így szűkkörű és elszi-15 Gyula Regős, 1934 január, 2. évf. 1. sz. 1-6., ül. Új Vetés, 1933 november, 14-16. J 6 Tanú, 1934. február, 71. J1 dr. Némedi Lajos interjúja, 13. 2'Hajdú-Bihar megyei Levéltár (HBmL), B1933/501S VII. 8. 14. 2 9 1933. november 27-én kelt levelében Németh László a következőket írta Gulyás Pálnak: „Olvastad a Szabadságban K. J. Debreceni Kátéját, aztán ahogy Féja bekebelezett a Nemzeti radikalizmusnak. Találkoztam a »fényes mosolyával« is. Milyen aljas, undok, saját zsebükre dolgozó férgek ezek mind. Csömörön van tőlük." PIM, Gulyás Pál hagyatéka (Kodolányi írását lásd a 21. jegyzet * alatt.) 30 Lackó Miklós: Válságok - választások Gondolat, Bp., 1975. 22, 24, 31.
