Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (2. RÉSZ) 1099 Ha Gratznak szándékában állott, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tanácskozásaival kapcsolatos berlini tartózkodását a magyarországi németség problémáit érintő megbeszélésekre is felhasználja, egészen bizonyos, hogy július 1-től kezdve erre már nem volt lehetősége. Semmiféle dokumentum nem támasztja alá azt a feltételezést, sőt állítást, hogy Gratz németbirodalmi állami vagy éppen párttényezőkkel tárgyalt, tárgyalhatott volna ekkor a magyarországi németség ügyéről, a VDA beavatkozásainak szükséges megfékezéséről.2 9 Abban, hogy Gratz előtt a magyarországi németség vonatkozásában Németországban most már teljesen bezárult minden ajtó, a Volksdeutsche Kameradschaft oda kijuttatott Gratz-ellenes dokumentációjának lehetett alapos szerepe, amelyet saját cikkeiből, beszédeiből vett idézetekből állítottak össze annak bizonyítására, hogy elutasítja a német népközösség gondolatának agitációra való felhasználását, liberális, ellensége a nemzetiszocializmusnak, német expanziós veszélyt emleget, Anschluss-ellenes, legitimista, nem antiszemita stb.30 Gratz még március 18-án írásban is megtett igénybejelentését a magyarországi németség képviseletére a londoni nemzetiségi kongresszuson,31 nem vették figyelembe, hanem arra Huss és Goldschmidt kapott meghívást.32 A Széli-Hess-féle nyilatkozatcsere Mindezek ellenére 1937. július 15—16-án megtörtént a Széli—Hess-féle magyarnémet nyilatkozatcsere a kisebbségi kérdésben — kilenc hónappal azután, hogy gondolata Neurath külügyminiszter előző év szeptemberi budapesti látogatása alkalmával először felmerült. Széli belügyminiszternek a Magyar Távirati Iroda (MTI) részére adott nyilatkozata azzal kezdődött, hogy a békeszerződésekkel kialakított Közép-Európa legégetőbb, s ezért legfontosabb kérdéséről, a kisebbségi kérdésről, annak magyarországi vonatkozásairól kíván szólni, mégpedig az illetékes miniszterekkel egyetértésben. Mint ismeretes, Magyarország kettős tekintetben is érdekelt e kérdésben: egyrészt a más országokba bekebelezett, több mülió lelket számláló magyar kisebbségek, másrészt a megmaradt országterületen élő, nem magyar anyanyelvű magyar állampolgárok szempontjából. A nyüatkozat szerint a magyar kormány mindig arra törekedett, hogy szigorúan népjogi 29 Joachim Kühl (= Hans Joachim Beyer): Das ungarländische Deutschtum zwischen Horthy und Hitler. Aüssenpolitik und Volksgruppenfrage 1919-1944. Südostdeutsche Heimatblätter, 1955. évf. 3. sz. 132. - Azt a tézist, hogy „a Volksbildungsverein az NSDAP-val működik együtt", Weidlein egy Gratz könyvéből (Deutschungarische Probleme, Bp., 1938) vett részlettel is bizonyítani próbálja (Geschichte der Ungarndeutschen in Dokumenten, 192-193. L). Ebben azonban semmiféle együttműködésről nincs szó, hanem arról, hogy - nem ekkor, hanem a VDA titkos pénzjuttatásai lelepleződésekor - az ezt élesen kifogásoló Gratz nemcsak a német külügyminisztériumot, hanem a párt külpolitikai hivatalát is felkereste, s miután mindkét helyen azt tapasztalta, hogy a hivatalos állami és párttényezők óvakodnak kiállni a VDA lelepleződött akciói mellett, ezt kihasználva bátrabban lépett fel a VDA-val és az általa pénzelt magyarországi radikális német irányzattal szemben. 30BA, R 18/3331. Fol. 13-19. „Dr. Gustav Gratz. Das Bild einer Persönlichkeit im Spiegel eigener Äusserungen". 31 PA AA, Abt. VI. (Kult.) Verband der deutschen Volksgruppen in Europa, Bd. 5. Gratz levele Dr. Josip Wilfanhoz, az Európai Nemzeti Kisebbségek Kongresszusa elnökéhez. Bp., 1937. március 18. 3 2 Deutscher Volksbote, 1937. július 14.
