Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Conte; Francis: Christian Rakovski (1837-1941) Essai de biographie pohtique (Ism.: Jemnitz János) 1052/V

1052 TÖRTÉNETI IRODALOM 1052 Éppen emiatt sajnálható a szokványos jegyzetapparátus - feltehetó'en takarékossági okokból következő' — hiánya, mert az olvasó csak külön utánjárással állapíthatja meg, hol és mivel haladta meg Varga János kiváló munkája a szakirodalom eddigi termékeit. A kötetben olvasható elemzések, következtetések, kérdésfelvetések azonban így is meggyőzhetik azt, aki e művet kezébe veszi, hogy történetírásunk maradandó értékű alkotással gazdagodott. M erei Gyula FRANCIS CONTE: CHRISTIAN RAKOVSKI (1873-1941) ESSAI DE BIOGRAPHIE POLITIQUE Lille-Paris. 1975.1—II. 898 1. CHRISTIAN RAKOVSKI. POLITIKAI ÉLETRAJZ-VÁZLAT Racovski v. Rakovski (hiszen már a névírása is problematikus e Dobrudzsában született, s így egyesek szerint románnak, mások szerint bolgárnak tartható, de egészében balkáni és európai méretű szocialista politikus, publicista, történetíró, lapszerkesztő és diplomata ) neve hajdanán ismert volt a magyar szocialista értelmiségiek körében. Szabó Ervin tudott róla, később Károlyi Mihály találkozott vele több ízben. Cikkei a világháború előtt már megjelentek a Népszava hasábjain, s természetesen neve később is fel-feltűnt a magyar sajtóban. Mindemellett életéről az elmúlt években nem sokat olvashattunk. Születésének centenáriumára a francia F. Conte a bordeaux-i egyetemen védte meg terjedelmes és minden szempontból impozáns disszertációját, amelyet a lille-i egyetem segítségével adtak ki. A disszertáció meghökkentő, s nemcsak 900 oldalas méretével az. Nemcsak azért, mert végigkíséri ezt a hallatlan gazdag életutat, amely a bolgár munkásmozgalomban kezdődik, Gherea mellett Romániában folytatódik, ahol Rakovski valójában egyike azoknak, akik megteremtik a modern szocialista román mozgalmat, lapot alapít, részt vesz az 1907-es román parasztfelkelés mozgalmaiban, s egyúttal ennek a nagy horderejű mozgalomnak egyik kortárs feldolgozója. Ε „Zeitgeschichte-munka" valóban mindmáig történeti értékeket bizonyít. Később ő a román szocialisták küldötte a II. Internacionálé fórumain, többek között a Nemzetközi Szocialista Irodában, jelentős erőfeszítéseket tesz a balkáni háborúk idején felszított nacionalizmus ellenében a balkáni szocialisták összefogására. Ugyanekkor nemcsak a nacionalizmus és a háború ellen közvetít a balkáni szocialisták között, hanem már ekkor is az ő feladatául jutott, hogy az egyébként internacionalista bolgár tesznyákok és szerb szocialisták véleményeltérését áthidalja. S ez a vita, s Rakovski ekkori feladata ugyanúgy jellegzetes, mint az 1914-es háború után az 1915. évi II. Balkán-szocialista konferencián játszott szerepe. Ekkor is a széles értelemben való háborúellenes szocialista összefogás táborát szélesíti. így már 1914 előtti pályafutása is izgalmas, s számos országban, s részben nemzetközi fórumokon zajlik. Ha F. Conte csupán életének ezen szakaszáról adott volna számot, már az is indokolná, hogy hírt adjunk munkájáról. Ugyanis nemcsak a mozzanatokat mutatja be nagy pontossággal, hanem eközben valóban megdöbbentő nagy forrásanyagra támaszkodik. Ennek érzékeltetésére talán elég, ha azt írnám ide, hogy a disszertáció bibliográfiai melléklete 70 oldalt tesz ki. A szerző több országból (Szovjetunió, Románia, Svájc, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Hollandia) gyűjtötte össze archivális anyagát, amelyben ott találjuk a külügyminiszteri publikálatlan jelentéseket, leveleket, feljegyzéseket csakúgy, mint a ma már történeti személyiséggé vált barátok és pályatársak levelezését - beleértve az egykori bizalmas baráti leveleket, amelyek különféle kerülő utakon kerültek a diplomáciai fondokba. Rakovski életműve „publikus" gazdagságát, s a disszertáns szorgalmát, gondosságát bizonyítja, hogy egyedül különféle könyveinek, brosúráinak és cikkeinek összeállítása 14 oldalt tesz ki a bibliográfiai részben. S az egész bibliográfia áttekinthetőségét szolgálta, hogy azt maga a szerző hat részre bontva teszi jobban kezelhetővé. A bibliográfiai résznek persze nemcsak az archivális anyagok megjelölése (s a feldolgozásban idézésük) képezi alig túlbecsülhető értékét. Conte sorra bemutatja azokat a román, bolgár, szovjet, svájci és egyéb lapokat, folyóiratokat, amelyeket Rakovski szerkesztett, amelyek hasábjain megszólalt.