Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
100 KUBINYI ANDRÁS Batthyány bánnak már június 23-án megküldték a parancsot. A későbbi sürgetések a közismert Batthyány-levelekben találhatók. De ő is csupán az utolsó pillanatban tudott, akkor is a szlavóniai hadipotenciál alig több mint egyharmadával megjelenni Mohácson! A gréchegyi (zágrábi) polgárok augusztus 1-én csatlakoztak hozzá 40 gyalogost és hat szekérvonó lovat szekérrel küldve. Ez azért is érdekes, mert a bán erről tudatta Zágráb megye hatóságát, nyilvánvalóan azért, hogy ne kényszerítsék őket többre.18 9 A mozgósítás tehát tovább tartott. A mozgósítás elhúzódására — ahogy arra már fenn utaltunk — valószínűleg az aratás adott okot, amire a bodrogi adatok is utalnak, illetve az éhség ezt lényegében indokolta is. Mindamellett ahogy néhány — főleg egyházi — bandérium, ha talán nem is teljes létszámban, idejében hadra tudott kelni, a többi főúr és megyei bandérium részéről is el lehetett volna ezt várni. És talán ez okozta az egyik legnagyobb hibát. Sajnos, újra fel kell ezzel kapcsolatban vetnem a folyók mentén folytatott védelem hatékonyságának kérdését, amelyet Peijés egyes hadtudományi írók alapján kétségbe von, és ennek alapján a Dráva-vonal védelmének elmulasztását nem tartja hibának. Noha állításait katonai részről Nemes Imre kétségbe vonta, Perjés egyik tanulmányában részletesen próbálja tézisét bizonyítani.190 Nincs itt tér arra, hogy az egész vitát ismertessem, de ha jól értelmeztem az eddigieket, egy kérdésre nem fektettek különösebb hangsúlyt. Ez pedig az, hogy a forrásokból teljesen nyilvánvaló: a folyókon a réveken kívül történő átkelést senki sem vette számításba. Tomori a dunai révek védelmére mozgósítja Bodrog megyét, utána az eszéki rév őrizete tárgyában ír, mintha el sem tudná képzelni, hogy a török máshol keljen át. (Tényleg Eszéknél kelt át.) Hosszú folyamszakasz őrzésére nem gondolt. Hogy mennyire a révek védelme volt korszakunkban az egyetlen számba jöhető szempont, azt egy korábbi adat teljesen világosan mutatja. 1512. november 1-én, Szrebernyik vára eleste után II. Ulászló azért, mivel a törökök „a Száván keresztül ez országunk irányába valamely révet maguk számára megszerezni és birtokolni szándékoznak, ahonnan a végeknek és egész magyar királyságunknak . . . képesek legyenek kárt okozni..." Ezért a király lefoglalja Tahi János Dobor megyei Grachacz várát, Mihalovcz kastélyát mezővárosával a Száva partján, vagyis kikötőjében a révvel együtt, mert Tahinak nincs ereje ezeket megvédeni „nehogy ha az ellenség ezt a várat és kastélyt (ami ne következzen be) elfoglalná .. . szabad révje legyen a Száván", és kárt okozzon az országnak. Cserébe Tahi Körös megyei birtokokat kap.19 1 Mint láttuk, a Perjés által annyira elismert Tomori július 17-én az eszéki rév védelmét tartotta az egyetlen lehetőségnek az ország megvédésére. Mivel Eszék kulcsait augusztus 8-án juttatták el a szultánnak, az eszéki vár mellé pedig csak augusztus 14-én érkezett 189 Joannes Bapt. Tkallic: Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae, III. k. Zagrabiae 1896, 250. 1 Nemes Imre: Hozzászólás Perjés Géza: A Mohácsi csata című tanulmányához, HK 24 (1977) 110-113. — Perjés, 1977, 284-291. "'Somogy megye levéltára, Középkori Oklevelek, Jankovich család lt. 89. sz.: „hiis diebus facto numeroso exercitu iidem hostes castris nostris Zrebernyk, Thessen et Zokol expugnatis per fluvium Zaui versus hoc regnum nostrum vadum aliquod pro se occupare et habere intenderent, unde et confiniis et toti regno nostro Hungáriáé presertim vero comitatibus de Posega et de Walko ac bonis prioratus Aurane in eisdem habitis iacturam possent inferre et dampnum . .." „ne si hostes huiusmodi Castro et castello (quod absit) pociantur, bonis prioratus dictisque confiniis et comitatibus ac regno exinde depredationes et dampna facerent, vadumque liberum haberent per Zauum."
