Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
A MOHÁCSI CSATA ÉS ELŐZMÉNYEI 99 lesz ott, azt saját háza kapuján akasztatja fel.1 8 3 8-án Tomori utasítja Bodrog megye közönségét, hogy még az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen. Aki két napon belül nincs itt, akár paraszt, akár nemes, az mint a „haza megvetője" lesz megbüntetve. Körülhordoztatja a véres kardot és a véres nyilat, amelyeket minden helységbe vigyenek el.18 4 Még egy július 17-én — már Bács várában kelt — levelét idézzük az érseknek. A pécsi püspöknek írja, hogy Eszéknél még fel lehetne tartóztatni a törököt, de őt elvágták a révtől. Köszöni a küldött sereget, ebből 200-at Újlakra helyezett. Szalánkemént és Péterváradot ostromolják (a valóságban a lerombolt előbbi várat épp újjáépítik a törökök18 5 ). Kéri a püspököt, hogy csapataival vonuljon Eszékre, „Mivel ha ezt a révet is elfoglalja az ellenség, nem vagyunk képesek őt később megakadályozni a felmeneteltől."18 6 Helyhiány miatt az 1526-os mozgósításra vonatkozó adatokból csak nagyon kivonatos képet nyújthattunk, ez a kép azonban teljes mértékben mutatja a magyar mozgósítás hibáit. Ε mellé tehetők és időben körülbelül itt folytatódnak II. Lajosnak Batthyány bánhoz intézett közismert parancsai.18 7 Ezekhez csak azt tenném hozzá, hogy Szlavónia rendjei csak augusztus elején Rácsán tartott tartománygyűlésükön határozták el jobbágyaik ötödrészével együtti felkelésüket. Az így kiállítható sereget a bán augusztus 17-én, (!) 12 ezerre becsülte18 8 , mégis, mint láttuk, csupán 4000-5000 emberrel jelent meg Mohácson! A magyar részről elkövetett hibák katalógusszerű teljes összeállítása valószínűleg igen hosszú lenne, így csak néhányat sorolok fel. Az első egy tulajdonképp megdöbbentő adminisztrációs gondatlanság, hiszen a július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancsot, amelyet június 1-én fogalmaztak meg, a jelek szerint három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé. Pedig, ha a bandériumok és a nemesi felkelés július közepére odaérnek, legalább Eszéket védeni lehetett volna, hogy meddig, az persze más kérdés. Ennél még lényegesebb az, hogy a mozgósítási parancs végrehajtása - kikézbesítése után - sem történt meg. Ezt világosan mutatja a Bodrog megyei példa. Hozzá kell még tennünk a szlavóniait. 18 3 Dl. 82730. „Vidimus etiam litteras Regie Maiestatis, quas eadem („uraságod," azaz Várdai) per eundem (nemes Szabó Miklós, a fó'ispán familiárisa) nobis misit, quas statim sue Maiestati mittere curabimus, nam huiusmodi negotia in hoc regno maximum faciunt scandalum. Nichilominus dominationem vestram rogamus et requirimus, quatinus statim visis presentibus postpositis omnibus negotiis universitatem nobilium illius comitatus unacum rusticis movere et dominatio vestra sola cum eisdem hue ad vadum Waradinipetri venire debeant, nam cesar est proeul dubio Nandoralbe, qui saltern expectat oonpletionem suorum solemnitatum wulgo Baaryan (így) dictam, que conplebitur feria secunda proxime Ventura et statim peractis solemnitatibus se se ad partes istas movebit. Igitur dominatio vestra feria tertia proxima futura cum omni suo exercitu atque cum nobilibus et rusticis, prout sua Maiestas mandavit hic esse debeat. Nam si quis neglexerit mandata sue Maiestatis, commissum est nobis per suam Maiestatem, ut tales in propria porta domus ipsorum suspendi faciamus. Nobis itaque iuxta mandata sue Maiestatis oportet procedere et iam expediemus homines ad id deputatos ad puniendum." 18 4 Dl. 82731. „Qui vero ex vobis hiis duobus diebus hic non constituitur, sive sit rusticus, sive nobilis, suffragabitur iIii mandatum Regie Maiestatis sub amissione omnium bonorum rebus et capitis, tamquam aspernator patrie condempnabitur et infidelis estimabitur. In Signum misimus gladios cruentatos et sagittas." Utóirat: „Statimque gladius cruentus et sagitte cruentate deferantur . . ." 1 '5 Mohács emlékezte 161. 18 'Iványi, 1943, 38. ο. 180. sz. 181 Ld. 155. j. 188 Iványi, 1943,39.0. 183. sz 7*
