Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Bellér Béla: Az európai nemzetiségi kongresszusok és Magyarország a kisebbségvédelem rendszerében (1925-29) 995/V
1032 BELLÉR BÉLA megszűnnék teljes értékű németnek lenni."7 5 A magyar-német viszony jellegén, a népi öntudat és államtudat, hazafiságtudat egységén Bleyer szerint a népgondolat sem változtatott. Birodalmi német részről sem kívánják a németséget más irányban befolyásolni. A magyar-német együttélést csak az zavarná meg, ha a magyarság faji gondolattá zsugorítaná a fajok feletti szentistváni államgondolatot, és a német népiség megsemmisítésére törekednék, amint erre a magyar középosztályban van is némi hajlam. Ezzel azonban az ország áldozatul dobná a „nagymagyar" eszmét a „kismagyar"-nak, a történeti Magyarországot a trianoninak. Ha a három mértékadó cikket — Gündischét, Gratzét és Bleyerét — összevetjük, megállapíthatjuk, hogy a nemzetiségi kongresszusok nálunk még 1928—29-ben sem vertek nagyobb visszhangot a politikai vagy ideológiai életben. Hatásuk egyedül Gündischnél, a kongresszusok állandó részvevőjénél jelentkezik; nála is csupán a schiemanni két kultúra eszméjében. Gratz liberális nacionalista, Bleyer „Deutsch-Ungartum"-felfogását a kongresszusi eszmék alig érintették. Nem tekinthető újnak a - romantika óta ismert — népközösség eszméje sem, legföljebb annak állami politika rangjára való emelése. Az újonnan felállított bécsi kisebbségi központ közben teljes energiával dolgozott az V. nemzetiségi kongresszus előkészítésén. Ammende még 1928 november közepe táján elküldte a Magyar Külügyminisztériumnak az V. európai nemzetiségi kongresszus programjára vonatkozó javaslatokat és szempontokat, az áttekinthetőség kedvéért három kérdéscsoportba rendezve őket.7 6 Ezt az anyagot az előkészítő bizottság 1928. december 6-7-én Berlinben tartott ülésén tárgyalta meg a következő összetételben: elnök: Vilfan, tagjai: Schiemann, Szüllő, Motzkin, J. Estelrich igazgató, Ammende főtitkár. (Kurtschinsky professzor kimentette magát.) Az első témakör a Népszövetség tevékenységére és eljárására vonatkozott, összefüggésben az előterjesztendő reformjavaslatokkal. A bizottság a Népszövetséggel és annak eljárásával kapcsolatban az állandó bizottság felállítását szorgalmazta. Ammende ugyan az ülés előtt megjelent újságcikkében átmenetileg egy tanulmányi bizottság felállításával is beérte volna, de ez az értekezlet véleménye szerint csak mint az állandó bizottság előkészítése jöhet szóba. A népszövetségi szekció új feladatait nem önállóan, hanem más kérdésekkel kapcsolatban kell fölvetni. A népszövetségi pont tárgyalásához sürgősen össze kell gyűjteni a Népszövetséghez eddig benyújtott kisebbségi panaszokat. Második témakör a nemzetiségi közvélemény, ill. a kisebbségi sajtó helyzetének, az elnyomó módszereknek és a velük szembeni védekezési eljárásoknak megvitatása lett. Nagy figyelmet szentelt az előkészítő bizottság a nemzetiségismeretre vonatkozó napirendi pontnak. Ennek programjában szerepelt mindenekelőtt a statisztikai alapelvek egységesítése a küszöbön álló választásokra való tekintettel, aztán különböző kézikönyvek (az európai kisebbségek statisztikai kézikönyve, az európai kisebbségi kérdés általános kézikönyve) összeállítása, végül egy nemzetközi kisebbségismereti intézet megalapítása. Az előkészítő bizottság állást foglalt szervezeti kérdésekben is. Intézkedett a bizottság mellett működő tanácsnak a jövő év elejére Bécsben való összehívásáról, Vilfannak januári bécsi tartózkodásáról, a pénzügyi hozzájárulásnak csoportonként 5000 frankra ,S I. m. 121. 76 OL Küm. res. pol. 1928-47-669.
