Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Bellér Béla: Az európai nemzetiségi kongresszusok és Magyarország a kisebbségvédelem rendszerében (1925-29) 995/V
A NEMZETISÉGI KONGRESSZUSOK ÉS MAGYARORSZÁG (1925 -29) 103 7 való felemeléséről, a főtitkárnak a bizottság, ill. az elnök által való irányításáról, az előző kongresszusról készült jelentés kinyomtatásáról stb. Mindent egybevéve az előkészítő bizottság alapos munkát végzett.7 7 Az 1929 februárjában Bécsben megtartott konferencia is eredménnyel zárult. A sajtóügyek élére egy háromtagú bizottságot állított a bécsi cseh Drnát, a balti német Uexküll báró és az erdélyi magyar Sulyok István személyében. A nemzetiségi kongresszusok emlékirata 1929 elején ismét feltámadt a már annyiszor megcsalt remény a Népszövetségben. Schiemann szerint a márciusi tanácsülésen Dandurand, Kanada föielegátusa javasolni fogja tanulmányi bizottság kiküldését a kisebbségi ügyek jobb intézésének megvizsgálására. Ezt előkészítő megoldásként a kisebbségi kongresszus is programjába vette. Stresemann pedig (Schiemann ezt magától a külügyminisztertől tudta) nagy beszédben kívánja támogatni a javaslatot, és indítványozni akaija a szeptemberi közgyűlés napirendjére tűzését. Stresemann javaslatára való tekintettel Ammende különösen fontosnak tartott abban az évben minden kisebbségi manifesztációi.7 8 A márciusi tanácsülésen hosszú idő után valóban történt valami a kisebbségi kérdésben. Németország és Kanada képviselői javaslatokat terjesztettek elő a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozólag. Ehhez kapcsolódva az Európai Nemzetiségi Kongresszusok Bizottsága 1929 áprilisában emlékiratot készített és hozott nyilvánosságra. A kongresszusok eddigi működésének ismertetése után az emlékirat a népszövetségi kisebbségvédelem hiányosságaival és az ezek kijavítására alkalmas javaslatokkal foglalkozik. Követeli az eljárás nyilvánossá tételét, a Hármas-bizottság ténykedésének alapjául szolgáló információk közlését, a kormányválaszokra adott replika lehetőségét, a Hármas-bizottság effektív működését. Konkrét javaslatai a következők: - Az eljárás nyilvánosságának bevezetése. - A Hármas-bizottsághoz intézett panaszokra vonatkozó felvilágosítások kiegészítésének lehetősége. - A Hármas-bizottság eddigi működésének megjavítása azáltal, hogy a Népszövetségi Tanácshoz intézendő jelentéseinek határidejét megállapítják, a tanácstagoknak lehetővé teszik a bizottsági üléseken való megjelenést, és a Népszövetségen belül munkájának segítésére egy állandó szervezetet hoznak létre. - A hágai Állandó Nemzetközi Bíróság igénybevétele a politikai eljárásnak jogivá való átalakítására. - Egy különleges népszövetségi szakértő bizottság felállítása azzal a feladattal, hogy minden kisebbségi vonatkozású kérdést tanulmányozzon, vizsgálja meg a lehetséges megoldásokat, és oldja meg mindazokat a feladatokat, amelyek a kisebbségi kérdésben a jelenleg érvényben levő eljáráson túlmenően a Népszövetségre hárulnak. - Azoknak a morális kötelezettségeknek teljesítése, amelyek az 1922. évi népszövetségi közgyűlés votumából a tagállamokra hárulnak, vagyis: a kisebbségvédelmi "OL Küm. res. pol. 1928-47-669 (757). 78 OL Küm. res. pol. 1929-27-110.
