Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
98 KUBINYI ANDRÁS királyi utasítást. Ez Erdély kivételével gyakorlatilag az egész ország, mert a horvát—szlavón bán megkapta a parancsot. (A hiányzó megyék közé tartozik Pilis és Pest. A többinek az ispánja éppúgy, mint a püspökök többsége, valószínűleg az udvarban tartózkodott, és így maga vette át, vagy kézbesítette a parancsot.) Ez most már az általános mozgósítás volt, a megyésispánok megkapták a parancsot a véres kard körülhordozására, amivel már a jobbágyságot is — legalább elvben — fegyverbe hívták.17 6 Úgy látszik, hogy ezzel a jobbágyok ötödrészének mozgósítása járt együtt. Két nappal később ugyanis, június 25-én II. Lajos Várdai Imre királynéi pohárnokmester kérésére hozzájárult, hogy Várdai és testvérei, Mihály és János a jobbágyaik ötödrészének száma alapján állítandó lovasaikat a király mellett, és nem Bodrog megye seregében indítsák hadba.1 7 7 Igaz, hogy ez alapjában jogos is volt, hiszen a Várdaiak a decempersonatus kiváltságát élvezvén valóban nem voltak kötelesek megyei keretben katonáskodni,1 7 8 csakhogy ez a török által közvetlenül fenyegetett Bodrog megye erejét gyengítette. Még súlyosabban nyomott a latban, hogy ekkor épp Várdai Mihály volt a megye egyik főispánja, a főispán távolmaradása pedig, mint mindjárt látni fogjuk, negatív hatást gyakorolt. Mindez azonban egyelőre nem sokat segített. Június 25-én és július elején Tomori arról panaszkodik, hogy csak az esztergomi érsek és a pécsi püspök csapatai vannak mellette, és élelmiszerhiányban szenved serege.1 7 9 Július 5-i péterváradi keltezésű levele szerint nincs mellette más, mint az esztergomi érsek 200, a pécsi püspök 87 és a szekszárdi apát száz embere, valamint Ráskai és Török Bálint. Panaszkodik azért is, hogy a parancsnoksága alá tartozó Bodrog megyéből (de máshonnan is) egyeseket jobbágyaik ötödrészével magához, másokat máshová parancsolt a király. A naszádosok éheznek, nem tudnak elmenni, mint máskor, aratni vagy szőlőt kapálni.18 0 Ugyanaznap az érsek utasította Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédjék Bács Bodrog megyéket. A szultán július 2-án Nándorfehérvárhoz érkezett.1 8 1 Ez a levél kelhetett előbb, nem az ugyanaznap a királyhoz küldött, előbb idézett jelentése, ugyanis a következő nap, július 6-án írt újra Várdainak. Most kapta meg Várdaitól a király levelét (azaz, a június 25-it), ezért a királyhoz fordult (nyilván tiltakozva) „mert ilyen ügyek ebben az országban a legnagyobb skandalumot okozzák". Kéri Tomori Várdait, hogy mozgósítsa mégis a nemesi felkelést és a jobbágyok ötödrészét, és legalább egyedül jöjjön velük a péterváradi révhez. (Hiszen saját csapatait a királyhoz küldi.) A szultán csak a bajrám ünnep befejezését váija, ami 9-én lesz, és nyomban megindul. (A valóságban 11-én kelt át Belgrádból Zimonyba.18 2 Az ispán és a megye csapatai tehát 10-én legyenek itt. Aki nem 176 Uo. 74-78.0. "7 D1. 82728. 178 A kiváltságot Várdai János kapta 1517-ben. Horvát István: Fölvilágosítások II. Lajos Magyar Király 1518-dik évi Bátsi Törvényének 2-dik tzikkelyéről, Tudományos Gyűjtemény, 1834. évi I. k. 4-5. (Eredetije: Dl. 89098.) Ld. még Dl. 89099-89100. - A „decern Dersona"-kra ld. 1500: 21. tc. (Corpus Juris 654.) 1518 (bácsi): 2. tc. (Kovachich: Sylloge I. k. 243.) Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. Mályusz Emlékkönyv, sajtó alatt. 17 ®Mohács emlékezete i. m. 89-92. "°Uo. 92-94. '"Dl. 82729. 18 2 Mohács emlékezete i. m. 161.
