Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Bellér Béla: Az európai nemzetiségi kongresszusok és Magyarország a kisebbségvédelem rendszerében (1925-29) 995/V
A NEMZETISÉGI KONGRESSZUSOK ÉS MAGYARORSZÁG (1925 -29) 103 7 akarták kiegészíteni: „egyéb nemzeti és politikai törekvéseik feladása nélkül." Hogy erről nem volt szó, azt bizonyítja, hogy a kongresszus napirendjén — bár alárendelten — egy politikai téma is szerepelt: a választási beosztás. Ezenkívül tagadhatatlanul politikai jelentőséggel bírt a 3. napirendi pont is, az anyanemzetekkel való akadálytalan kulturális kapcsolat lehetővé tétele. Ammende emiatt habozott is, hogy napirendre tűzesse-e a kérdést. Az újabban óvatos Jungerthnek most furcsa mód az volt a véleménye, hogy igen! „Nem kell túl erősen exploatálni (kiaknázni) a kérdést, de annak komoly megvitatása nem árthat. Előbb-utóbb úgyis szóvá kell tenni" — vélte az ügyvivő.5 4 - Később, június derekán visszatértek erre a kényes kérdésre, és úgy próbálták élét venni, hogy hangsúlyozták: „kulturális vonatkozásban minden nép támogathatja saját, külföldön nemzetiségi sorban élő néprészeit." „Mindenesetre emellett is élesen hangsúlyozni kell, hogy ennek a kapcsolatnak, illetve támogatásnak csak kulturális térre kell szorítkoznia. Ebben az összefüggésben esetleg még azt is javasolni lehet, hogy a kisebbségek kulturális szervezeteit lehetőleg a politikaiaktól elkülönítve hozzák létre és működtessék." Júniusban konkrét formában felmerült a kisebbségi probléma általános megvilágítására és feldolgozására hivatott fórum, vagyis egy állandó bizottság létrehozásának terve, amely a Népszövetség mellett működött volna. Ez a bizottság — a többihez hasonlóan -ugyancsak kormányképviselőkből és szakértőkből állt volna, és a kisebbségvédelem általánossá tételét készítette volna elő.5 5 Előtérben a kultúrrnunka A IV. kisebbségi kongresszus 1928. augusztus 29-31. közt tartotta üléseit Genfben. Munkájában 12 államból származó, 14 különböző nyelvi nemzetiséghez tartozó 35 kisebbségi csoport vett részt. A magyarországi nemet küldöttek, Gündisch Guidó és Potz Antal az utolsó pillanatban közbejött akadály miatt nem vehettek részt a kongresszuson. Ezért a kongresszus lefolyásáról hallgatnak a magyar külügyminisztériumi források. Az ezúttal is Vilfan elnökletével lefolyt kongresszus 1. napirendi pontja a kisebbségi mozgalomnak a Népszövetséghez való viszonyát taglalta. Erről Schiemann mondott mély benyomást keltő beszédet. Támadta a különböző álarcokat öltő nemzeti hatalmi gondolatot, amely különbséget tesz az egyes állampolgárok közt, és így nem forraszthatja őket érzelmi egységbe. Ezzel viszont nemcsak saját államát aknázza alá, hanem más államokat is a határok megváltoztatására ösztökél. így hordja magában a hatalmi gondolat az imperialista háború veszélyét, amelyet csak a kisebbségi mozgalom háríthat el a népek feje felől. Sajnos, a Népszövetség is a hatalmi gondolat foglya lett, és a békéről, igazságról, emberségről szóló szép elveket frázisokká változtatta. A békegondolat igazi talaja nem is az államokban, hanem a népekben van. Egyszer eljön az ideje a nemzetiségi kérdés megoldásának is. Az államok be fogják látni, hogy a rájuk váró nagy feladatokat nem tudják megoldani a belső béke biztosítása nélkül. Az 1. napirendi pont vitájában a kongresszusi küldöttek újból hallhatták Balogh professzornak, a romániai magyarság képviselőjének tudományosan megalapozott elő-S4 OL Küm. res. pol. 1928-47-203. "OL Küm. res. pol. 1928-47-380.
