Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I

96 KUBINYI ANDRÁS összeáll a rendszer. Ez most persze nem lehet a feladatunk, azért csak néhány, főleg királyi parancsra és azok végrehajtására szorítkozunk. Az eddigi irodalom főleg Burgio pápai nuncius jelentései alapján, valamint a Batthyány bánhoz intézett Mályusz által kiadott parancsok alapján dolgozta fel a kérdést15

8

, úgyhogy ezekre nem nagyon utalok. Látszólag az ország felkészült a veszélyre. 1526. április 4-én pl. Endrédi Somogyi Ferenc, Somogy megye alispánja megjelent a székesfehérvári káptalan előtt és „elméjében megforgatván, hogy félelmetes a háborúk eredménye, és miután arra kényszerül a jelen időben, hogy a királyi felség mellett az ezt az országot nagy hadi készültséggel megtámadni szándékozó török császár ellen vonuljon", végrendelkezik, „hogy ha valami balszerencse érné a háborúban", nehogy idegen kézre kerüljenek birtokai.15

9

Somogyban tehát már április elején tudták, hogy a szultán támad, és az alispán kész volt eleget tenni kötelességének. Általános mozgósításra azonban még nem került sor. Somogyi nyilván a március 29-i országgyűlési meghívó hatására végrendelkezett.16

0

A mozgósítási parancs június 1-én kelt. A csapatokat július 2-ára rendelték Tolnára. A városoknak gyalogosokat és ágyúkat kellett küldenie, így Sopronnak száz főt két ágyúval, Bártfának 75-öt és egy ágyút.16

1

Ez a parancs időben is összefügg azzal a ténnyel, hogy a király Proznoczky Miklós nevű kamarását egy nappal előbb, május 31-én küldte el Csehországba az ottani urakhoz, hogy csapatokat küldjenek.16

2

Feltűnő viszont, hogy Thurzó Elek kincstartó számadáskönyvében nincs egyetlen adat sem, amely a június 1 -i mozgósítási parancs kézbesítésére vonatkozik! Sőt, úgy tűnik, hogy az udvarban — kétségtelen hadikészülődés mellett — inkább valami bizonytalanság volt kimutatható. Június 3-án ugyanis Szerecsen János kamarást küldte Péterváradra Tomorihoz a király, hogy a török császár útjáról érdekődjön.16

3

Persze az is elképzelhető, hogy a királyi tanács üléséről csapataik mozgósítása céljából hazavonuló főpapok és főurak kézbesítették a megyékbe és a városokba is a mozgósítási parancsokat. Erre lehetne ugyanis következtetni Burgio pápai nuncius junius 13-i jelentéséből.16

4

Viszont pl. Bars, Trencsén, Túróc, Liptó és Árva megyéknek, a szekszárdi és bátai apátoknak csak június 12-én kézbesítik a mozgósítási parancsot.16 5

Június 15-én újabb adatok vannak mozgósítási parancsok szétküldéséről. Déldunántúli egyházi és világi bandériumtartó urakat, valamint a Kassa körüli öt szabad királyi várost hívják július 158

Ld. 155. j. 15

® Dl. 82715. 16

"Mályusz, 1926,80-81. 16

'Házi i. m. 1/7. k. Sopron, 1929, 186-188. - Hogy az élelmezés milyen problémát okozott, azt mutatja, hogy az oklevélhez a király áriimitációt mellékelt, amelyben az élelmiszerek árát, amelyért a katonák azt megvásárolhatják, szabályozta. (Élőállat, szalonna, vaj, kenyér, liszt, bor, ecet, sör, zab, árpa, rozs.) A jegyzék kimondja, hogy az árak csak az aratásig érvényesek, utána a termékenység szerint a kapitányok joga lesz a szabályozás. Egyetlen kivétel a zab, ez aratás után fele annyiba kerül. Bártfa v. lt. Oklevelek 5523. sz. - A megyékhez: Dl. 82721. 16 3

Thurzó Elek királyi kincstartó számadáskönyve érdekes forrása 1526 nyara királyi levelezésének. A kézbesítésekre folyósított összegek megokolására ugyanis a kézbesített királyi levél vagy parancs rövid tartalmát is közli. Kiadta Johann Christian von Engel: Monumenta Ungrica, Bécs, 1809, 187-236. Tekintve a kiadás hibáit, az eredetit (Dl. 24405.) és annak lapszámát idézzük. Proznoczky küldetésére: uo. 12. o. 16 3

Dl. 24405. 18.0. 16 4

Magyarországi pápai követek jelentései i. m. 394. 16 5

Dl. 24405. 43.0.