Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Bellér Béla: Az európai nemzetiségi kongresszusok és Magyarország a kisebbségvédelem rendszerében (1925-29) 995/V
1006 BELLÉR BÉLA terjeszteni a világ összes államaira. Ezekben vizsgálat tárgyává kell tenni és megfelelő hatékony intézkedésekkel előmozdítani a nemzetiségi kérdés megoldását.1 7 Az európai kisebbségek összefogásának, szervezkedésének gondolatát tovább érlelte Észtországnak a kisebbségi kérdésben tett kezdeményezése. Az 1922-es népszámlálás szerint mindössze 1,1 milliós népességet számláló kis balti állam lakossága 87,7%-ban észt volt, a többi nemzetiségi (orosz, német, svéd, zsidó stb.). 1925 februárjában az észt parlament nagy visszhangot kiváltó lépést tett a kisebbségi kérdésben: törvénybe iktatta kisebbségeinek kulturális önkormányzatát. Ez a törvény volt az első kísérlet arra, hogy a nemzetiségi kérdés kulturális vonatkozásait az autonómia, az önkormányzat eszközével oldják meg. Ezzel a kultúrautonómia felkerült a nemzetiségi követelések listájára. Az autonómia-törvény szerint minden olyan néptörzsnek, amely más nemzetiséghez tartozik, mint az állampolgárok többsége, joga van egy közjogi testület, szövetség létrehozására, amely átveszi az állam és a községi igazgatás jogait és kötelességeit a sajátos nemzetiségi kultúra fejlesztését illetőleg. Hogy kik tartoznak ebbe a testületbe, azt egy nemzetiségi jegyzék, lajstrom állapítja meg. A kulturális önkormányzat hatáskörébe elsősorban az állami — főképp községi — iskolaigazgatástól átvett iskolaigazgatási —, szervezési -, felügyeleti kérdések tartoznak. Ennek költségeit továbbra is állami és községi pénzügyi forrásokból kell fedezni. A kulturális önkormányzat hatáskörébe tartoznak továbbá olyan ügyek, mint előadások rendezése, könyvtárügy, múzeum- és hagyományápolás, főiskolai szervezet, színház, film stb. A kulturális önkormányzat a maga céljainak megvalósítására kötelező erejű rendeleteket bocsáthat ki, adót vethet ki. Az összes hivatalokba való választás, a hivatalnokok és tanerők kinevezése az önkormányzat jogkörébe tartozik. Az állam ezzel megszabadul egy idegen nemzeti kultúra fejlesztésének terhes gondjától, viszont fenntartja magának az ellenőrzés jogát. Ha az önkormányzat túllépi hatáskörét, vagy általános érvényű törvényeket sért, az így támadt vitás ügyben alkotmánybíróság dönt. A német kultúrautonómia gyakorlati megvalósítása azzal kezdődött, hogy az országot 10 választókörzetre osztották. A választásra jogosult németek egy 41 tagú kultúrtanácsot, afféle kulturális parlamentet válaszottak. Ennek feladata a kulturális élet szervezése, kötelező erejű rendeletek kibocsátása, a költségvetés elfogadása, a kultúradó kivetése és a végrehajtó szervek megválasztása. A kultúrtanács üléseit az elnök vezeti, aki a kulturális önkormányzat élén áll. A kultúrtanács választja meg a kulturális igazgatás hattagú szervét, amelynek irányítója ugyancsak az elnök. Ez a következő hivatalokat öleli fel: 1. általános kulturális kérdések kultúrhivatala; 2. iskolahivatal; 3. a nemzeti lajstromot vezető kataszteri hivatal; 4. pénzügyi hivatal; 5. népiségápolási hivatal. Az egyes választókörzetek végrehajtó szervei a kulturális kuratóriumok, amelyek a kultúrtanács helyi képviselőiből tevődnek össze. A kuratóriumok megakadályozzák a túlzott központosítást, és kellőképpen érvényesítik a helyi érdekeket.1 8 1 7 OL Küm. res. pol. 1925-7/a-393. 18 Die Nationalitäten in den Staaten Europas. Hrsg. von Ewald Ammende. Wien - Leipzig, 1931. 3-10. - I. m. a nemzetiségi kongresszus tagcsoportjai által készített, az 1930-as állapotot tükröző helyzetjelentéseket tartalmazza. Az európai kisebbségi mozgalom átfogó feldolgozása mind ez ideig hiányzik. Nem tekinthető annak Erwin Keimes Der europäische Nationalitätenkongress 1925-1938. Köln, 1958. c. nyomtatásban meg nem jelent - és nálunk éppen ezért ismeretlen - értekezése sem, mert nem veszi figyelembe a német külügyi aktákat, és nem elemzi behatóbban a vezető csoportok,
