Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
990 JESZENSZKY GÉZA sította az 1908 végén megjelent két gyökeresen ellentétes álláspontot képviselő, náluk alaposabb munka. C. M. Knatchbull-Hugessen, Lord Brabourne volt liberális miniszter jogot végzett fia, két kötetben írta meg Magyarország politikai történetét, és ezt Maxse, a National Review tulajdonosa adta ki.169 A szerző a magyarok történelmét, Ausztriához fűződő viszonyát és politikájuk jelenlegi irányát ellenséges német és osztrák forrásokból megítélő külföld fölvilágosításában jelölte meg munkája célját. A történelem és az intézmények bemutatásában hangsúlyozza a magyar és a nála valamivel fiatalabb brit alkotmány hasonló és eltérő vonásait, a magyarok által Európának a múltban és a jelenben tett nagy szolgálatokat: a keletről jövő támadások visszaverését és a hatalmi egyensúly biztosítását. A második kötet 1848-tól élesen Habsburg-ellenes szellemben,1 7 0 a közjogi kérdésben Apponyinak angolul már harmadik kiadásban megjelent magyar alkotmánytörténeti vázlatát1 7 1 követve állapítja meg Magyarország jogilag teljes szuverenitását, s foglal állást a vámközösség ellen és az önálló bank mellett. Az utolsó fejezet — ez külön cikként is megjelent172 — a nemzetiségi kérdést ismerteti a korabeli magyar fölfogás alapján: a nem-magyarok többsége későbbi bevándorló, a lakosság szinte mindenhol kevert, a 68-as törvény túl sok engedményt adott. A magyar politika bírálóiról szólva megemlíti, hogy Björnson és Tolsztoj a búr kérdésben Anglia ellen emelte föl szavát, így eleve nem szabad törődni egy angolbarát nemzettel szembeni kritikájukkal. A föderalizmust el tudja képzelni Ausztria esetében, de Magyarországon nem járható út, mert a pángermán és pánszláv törekvésekkel szemben szükség van a magyar bástyára. 1908 legvégén jelent meg Seton-Watson utazásainak, tanulmányainak, addigi publikációinak - és tegyük hozzá, az ellene intézett csúnya magyar támadásoknak - az összegező eredménye, a magyarországi nemzetiségi kérdés részletes, monografikus, de erősen polemikus földolgozása.17 3 Magyarország történetének rövid (főként a Felvidékre és ezen belül a szlovákokra koncentráló) áttekintése után részletesen tárgyalja a dualista korszak nemzetiségi politikáját, az;intézményes és az egyedi visszásságokat: a nemzetiségi törvény megszületésének és alkalmazásának a történetét, az iskolaügyet, a közigazgatás hibáit, a választási rendszert és módszereket, a sajtószabadság rendszeres megsértését, a szervezkedési szabadság és a gyülekezési jog hiányosságait, az igazságszolgáltatási rendszert és a nevezetesebb nemzetiségi vonatkozású pöröket. A szlovákokhoz és általában a nem-magyarokhoz fűződő bevallott érzelmi kötődése több túlzás és tévedés forrásává válik, fogalmazásmódja is sok esetben szükségtelenül éles és (magyar fülnek) bántó - de könyvét nem a magyaroknak, hanem saját honfitársainak írta, akiket sokkhatásnak akart 169C. M. Knatchbull-Hugessen: The Political Evolution of the Hungarian Nation. I—II. London, 1908. 17 "Ferenc Józsefet olyan kifejezésekkel illette, hogy Apponyi nem merte elvállalni a könyv ismertetését. Knatchbull-Hugessen — Maxse-nek, 1908. nov. 6. és nov. 3. Maxse-iratok. Vol. 458. -Marczali Henrik ismertetésében ebben a kérdésben elhatárolta magát a szerzó'tó'l: BpSz 1909. 137. köt. 393-399. 171 Count Albert Apponyi: The Juridical Nature of the Relations between Austria and Hungary. London, 1904; Bp., 1907; A Brief Sketch of the Hungarian Constitution and the Relations between Austria and Hungary. Bp. 1908. 17 J C. M. Knatchbull-Hugessen: Hungarian nationalities. NaR, 1908. nov. 466-482. 173Scotus Viator: Racial Problems in Hungary. London, 1908.
