Századok – 1980
Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I
PÉNZFORGALOM KECSKEMÉTEN 1662-1711 KÖZÖTT 89 város végleg elszegényedett. A különféle nemesfémből készült vert pénz egyre ritkább lett. Ezért 1704-től 1707-ig, tehát kb. négy éven át a helyi forgalomban igen jelentős helyet kapott a réz moneta, azaz a libertás. Mivel azonban az állami szolgáltatások, földesúri és egyházi terhek fizetésére nem vagy csak kivételesen fogadták el, különféle termékekben és élőmunkában követelte a város a legszegényebb rétegektől a járandóságokat. A sok viszontagság és a harcok okozta rendkívüli gazdasági nehézségek ellenére Kecskemét pénzforgalma a szabadságharc idején, a rézpénz viszonylag széles körű használatától eltekintve, valószínűleg nem mutat az országos gyakorlathoz képest semmi eltérőt. A korábbi években hivatalosan forgalomba került pénzek képezték a csereeszközt. Igaz, a vert tallérral szinte egyáltalán nem találkozunk. A leggyakoribb fizetési eszköz továbbra is a garas és a máriás garas, melyet a görög és a török kereskedők is szívesen fogadnak el. Ezek mellett a poltura vált egyre általánosabb fizetési eszközzé. Ennek köszönhető, hogy 1707-től itt is polturában szabták meg a vadszám után fizetendő összeget, tehát az egyik legfontosabb adónemet. Úgy látszik, hogy a rézpénz elértéktelenedésével párhuzamosan nőtt a forgalma.2 5 Érdemes röviden szólni a számítási pénzekről is. A forinton szinte kivétel nélkül magyar forintot értenek. A rénes forint ritkán szerepel. Kivételesnek említhetjük a vonásforint használatát is.2 6 Fel kell viszont hívnunk a figyelmet arra, hogy a tallér is csaknem mindig számítási pénzként jelenik meg ezekben az években. Az értéke következetesen 180 dénár. A függetlenségi küzdelem utolsó éveiben e vidék katonai és gazdasági súlya erőteljesen csökkent. Ez az állapot megóvta ugyan a várost az újabb súlyos tehertételektől, de egyben a gazdasági stagnálást is magával hozta. Ennek köszönhető, hogy pénzforgalmában sem jelentkezett új szín, a gazdasági és pénzügyi élet nehezen heverte ki a negyedszázados viszontagságokat. A bukás után pedig az ország egészére jellemző pénzügyi állapotok alakultak ki itt is. A fontosabb pénznemek egymáshoz viszonyított értékének alakulása A 17. századi pénztörténeti irodalmunk némi fejlődésének kézzelfogható jele, hogy bizonyos területeken már konkrét összehasonlításra, illetve polémiára is nyílik lehetőség. Búza János már többször idézett munkájában feldolgozta Nagykőrös pénztörténetét a hódoltság utolsó évtizedeiből. A szakirodalom és a korábbi kutatásainak eredményeit felhasználva több figyelemre méltó megállapítást tett, melyeket a hódoltság gazdaságtörténetének egészénél kamatoztatni lehet. A kecskeméti források alapján városunkra vonatkozóan néhány esetben eltérő véleményt kell megfogalmaznunk. A valamivel bővebb források többrétűbb adatainak 2 5 A poltura gyors terjedését az is segítette, hogy 1695-től kezdve a polturát mint magyar pénzt is verték. í6 A vonásforint forrásainkban 1711-ig csak egyetlen alkalommal fordul elő. Számítási pénz, melyet három máriás garas, azaz 102 dénár értékben számítottak. Adólajstromok, 1707, 240.
