Századok – 1980

Krónika - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 1979. évi tevékenységéről (Szabolcs Ottó) 897/V

KRÓNIKA 897 1980. március 4-én került sor 1944. október 15. megítélése Vigh Károly könyvében (Ugrás a sötétbe) és Kovács András filmjében (Októberi vasárnap) című témából rendezett beszélgetésre, melyen Kovács András filmrendező is részt vett. Az összejövetelt Juhász Gyula nyitotta meg. Április 1-én a Móra Könyvkiadó történelmi kiadványairól volt vita, amelyet R. Várkonyi Ágnes vezetett és főként a Képes Történelem c. sorozatra vonatkozott. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Ankét A Magyar Történelmi Társulat 1980. március 12-én az Országos Pedagógiai Intézetben és 1980. március 25-én a Fővárosi Pedagógiai Intézetben ankétot rendezett az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny iránt érdeklődő diákok, tanárok részére. Többszáz érdeklődő előtt ,Л jobbágykérdés megoldásáért folytatott küzdelem egy-két korabeli forrás elemzése alapján" című témáról Unger Mátyás kandidátus, egyetemi docens, „A munkás és agrárszocialista mozgalom kezdetei a dualizmus korában a korabeli sajtó tükrében" című témáról Kende János, az MSZMP KB Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa, valamint az ,,Egy kulturális vonatkozású központi pártdokumentum elemzése és megvalósulásának bemutatása falunkban, városunkban, kerületünkben, megyénkben" című témakörről Balogh Sándor a történelemtudományok doktora, egyetemi tanár és Izsák Lajos kandidátus, egyetemi docens tartott tájékoztató előadást. Vidéki rendezvények A Magyar Történelmi Társulat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportja, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács éa Miskolc város Tanácsa, valamint a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi bizotsága 1980. április 2-án hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára tudományos emlékülést rendezett, amelyen Borús József „Magyarország felszabadulása, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére" címmel tartott előadást. A program további részében Beránné Nemes Éva „Az északmagyarországi ellenállási mozgalmak", Vancza János „A népi demokratikus forradalom győzelme hazánkban (1945-1948)"; és Macsek Antal „A hazafias és internacionalista nevelés időszerű kérdései" címmel tartottak előadást. BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 1979. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Magyar Történelmi Társulat 1979. évi tevékenységét az előző esztendőkben végzett munka szerves folytatásának lehet tekinteni. Az év elején tartott Közgyűlés megerősítette a Társulat eddigi irányvonalát: a közéletben való aktív részvétel, a tudomány műhelye és felhasználói közötti kapcsolatteremtés és tartás szándékát. A választott vezetó'testületek személyi összetétele — részben az Alapszabályban előírt rotálás folytán - némileg változott, többségében azonban megmaradtak a korábbi tisztségviselők. így a korábbi években megkezdett munka folytatásának személyi feltételei az egyes reszortok irányításának kontinuitásával biztosítva voltak, legalábbis az irányítás szintjén. Ezért az 1979-es évet egyrészt a megkezdett folyamatok szisztematikus továbbvitele, a korábbi elvi döntések gyakorlati megvalósítására való törekvés, másrészt a sok éves folyamatok eredményének beérése jellemezte. Az előbbihez tartozik a rokontudományokkal való kapcsolatok, a polémia és együttműködés elveinek és konkrét formáinak következetes keresése, a tudományos műhelymunka elősegítésében való helykeresés, s a történelemoktatás korszerűsítésében való erőteljes szerepvállalás. A Társulat sokoldalú tevékenységében mégis kétségtelenül azt tekintjük legnagyobb eredménynek, hogy oly sokévi kezdeményezésünk és próbálkozásunk után végre megvalósult a Társulat régi törekvése, egy népszerű tudományos történelmi folyóirat, a História megjelentetése. Ennek hatása, épp a Társulat fő stratégiai irányvonala, a történelem közművelő és köztudatformáló szerepének kibontakoztatása szempontjából felbecsülhetetlen. Sok évi törekvésünk eredményeként kísérletet tettünk a rendszeresen működő történészklub létrehozására is. Az 1979-es év a Társulat működése szempontjából nem volt mentes a nehézségektől. A választott vezető testületekben történt személyi változások szükségessé tették a reszortok újrafelosztását és a társulati munka módszereinek felülvizsgálását. Amíg az előbbi gyorsan és előrevivően megtörtént, az utóbbira már nem tellett az erőnkből. így tevékenységünk módszereit tekintve nem léptünk előre, ez a feladat az 1980-as évre maradt. Erőink jelentékeny részét lekötötték a História 12 Századok 80/5