Századok – 1980

Krónika - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 1979. évi tevékenységéről (Szabolcs Ottó) 897/V

898 KRÓNIKA megindítása körüli viták és küzdelmek, s az ezzel kapcsolatos jobb megoldások keresése és elérése, amely ebben a szakaszban mindennél előbbre valónak tűnt. Amíg a döntéseket kiérlelő és hozó felső vezető testületek munkáját személyi kérdések nem zavarták, addig a megvalósításra hivatott titkárság és apparátus jóval nehezebb helyzetbe került. A titkárságban bekövetkezett személyi változások közel sem minden esetben voltak zökkenőmentesek. Az egyik huzamosan külföldre távozott titkár munkakörének átvétele; egy másik, az egész évet kitevő külföldi kötelezettsége, az ügyvezető alelnök hosszabb betegsége komoly nehézségeket okozott, de nem akadályozta meg alapvető feladataink megoldását. A nehézséget az is növelte, hogy a friss, még alig egyéves új apparátus ebben az évben újra teljesen kicserélődött. Ez a szervező és adminisztratív feladatok végrehajtását nagyon megnehezítette, és az apparátus munkájának egy részét is a titkárságra hárította. Amíg ezek a kérdések meg nem oldódtak, a titkársági munka módszereiről időszerű megbeszélésünket is el kellett halasztanunk. Hasonló a helyzet a Társulat továbbépítése, különösen a területi fejlesztés kérdésében, amire ez évben energiánkból, szándékainkból kevesebb tellett. A munkaterv teljesítése ellenére már ebben az évben mutatkoztak azok a nehézségek, amelyekkel a következő évben szembe kell néznünk. így például a tudományos körök a reméltnél kisebb érdeklődése a műhelyviták iránt, vagy a gazdasági rendelkezések következményeként, a rendezvényeinket érintő súlyos problémák. Mindezek ellenére 1979. évi munkatervünket lényegében teljesítettük, sőt néhány pontjában túlteljesítettük. Kötelezettségünknek megfelelően, az alábbiakban erről adunk számot. 1. Központi rendezvények Az 1979. évi munkatervünkben feltüntetett központi rendezvények közül az Országos Történész Vándorgyűlés kivételével valamennyit megtartottuk. Az Országos Történész Vándorgyűlést csak sok tudományág szakembereinek széles körű együttműködése alapján rendezhettük volna meg eredményesen. Ez rendkívül körültekintő előkészítő szervező munkát és még jelentősebb tudományos előmunkálatokat igényel. Ezért az Elnökség az alaposabb előmunkálatok és előkészítés érdekében egyéves halasztás mellett döntött. A megtartott központi rendezvényeink ez évben még a korábbiaknál is nagyobb közönséget vonzottak. 1979. szeptember 24-25-én közel háromszáz résztvevővel tartottuk meg Siófokon az Országos Helytörténeti Konferenciát. Varga Péter megnyitója után Orosz István, Vörös Károly, Pölöskei Ferenc, Kanyar József vitanyitó előadásai, Gunst Péter, Koroknai Ákos, Eperjessy Géza, Bácskai Vera, Gyáni Gábor, Szabolcs Ottó, Stier Miklós, Szita László, Unger Mátyás, Benda Kálmán, Reöthy Ferenc, Biró Ferencné és Kiss Kálmán korreferátumai után szinte minden kitűzött témában széleskörű polémia bontakozott ki, amelyet Hanák Péter foglalt össze. A konferencia a helytörténeti kutatást és írást a történelem legnagyobb ágazataiban, a gazdaságtörténet, a társadalomtörténet, a politikatörténet és a művelődéstörténet területén vizsgálta. A tanácskozás témaköre a helytörténetírás elvi és metodikai kérdésének teljes spektrumára kiterjedt, s átfogta a helytörténet vizsgálatát a köztörténet egészében. Egyben képes volt számos területen bemutatni a helytörténetkutatás új eredményeit, és felvillantani újabb szemléleti vonatkozásait. A konferencián megmutatkozott érdeklődés és színvonal felszínre hozta egy regionális történeti konferencia 1981-ben való megrendezésének igényét, és az elhangzott előadások közzétételének szükségességét. 1979. augusztus 27-28-án került sor Debrecenben a Történelemtanítás és Földrajztanítás Országos Konferenciára kb. kétszáz résztvevővel. Ezzel Társulatunk az iskola és a történelem emlékeit őrző és közreadó közművelődési intézmények kapcsolatait feltáró, a Történelemtanítás és Múzeum, a Történelemtanítás és Levéltár, a Történelemtanítás és Könyvtár konferenciák után az iskolai oktatás kérdései áttekintésének és gyakorlati segítésének új területére lépett, a történelem és a rokontárgyak kapcsolatait és együttműködését vette célba. Az új rendezvénysorozat megkezdésekor komoly gondot jelentett, hogy a társrendező partner, a Magyar Földrajzi Társaság az utolsó percben visszalépett. Ennek ellenére sikerült a konferencián eredeti célkitűzésünknek megfelelően a földrajztudósok és a történelemtudósok, a földrajztanárok és a történelemtanárok együttműködését biztosítani. A két disciplina összefüggéseit a történelem oldaláról Győrffy György, a földrajz oldaláról Enyedi György, a történelemtanítás oldaláról Unger Mátyás, a földrajztanítás oldaláról Varajti Károly bevezető előadása exponálta. Számos korreferátum után a valóságos vita két szekcióban folyt. A konferencia Szabolcs Ottó összefoglalója után Ajánlásokkal zárult, amelyet elküldtünk az illetékes állami és társadalmi szerveknek. Az Ajánlásokat kedvezően fogadták, s azóta már miniszteriális akcióterv alapjává vált.