Századok – 1980

Történeti irodalom - A Tudományos Szocializmus Füzetekről (Ism.: Föglein Gizella) 877/V

877 TÖRTÉNETI IRODALOM főtitkára a szociáldemokrata baloldal egyik vezetőjévé vált. Pintér István könyve - mint az elmondottakból kitűnik - jelentős hozzájárulás a magyar szociáldemokrácia történeti szerepének helyesebb, reálisabb megítéléséhez. Vida István A TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS FÜZETEKRŐL Az immár tíz éve megjelenő Tudományos Szocializmus Füzetek célja az, hogy tanulmányok közreadásával segítséget nyújtson a tudományos szocializmust oktatók számára, bővítve publikációs lehetőségeiket, s ezenkívül információt is adjon a tudományos szocializmus külföldi irodalmáról. Szerzői között a tapasztalt és kezdő, fiatal hazai és külföldi szakember egyaránt megtalálható. \ A kezdeti évek után - különösen a Tudományos Szocializmus Információs és Továbbképzési Intézet 1973-ban történt megalakulását követően - a füzetek szerzői már inkább az intézet által létrehozott és újjászervezett tudományos szocializmus tanszékközi munkaközösségek tagjaiból kerültek ki. A Tudományos Szocializmus Információs és Továbbképzési Intézet keretében az évek folyamán több csoport jött létre, illetve közülük néhány megszűnt. Jelenleg tíz tanszékközi munkacsoport működik: a tudományos szocializmus elmélettörténetével, a nemzeti-nemzetiségi kérdéssel, az agrárkérdéssel, a nemzetközi viszonyokkal, a szocialista világrendszer társadalmi-politikai kérdéseivel, a magyar népi demokrácia történetével, a fejlett tőkésországok munkásmozgalmával, a kereszténydemokrácia és keresztényszocializmus elméleti-politikai kérdéseivel, a fejlődő országok társadalmipolitikai kérdéseivel foglalkozó munkacsoportok és nem utolsósorban a tudományos szocializmus tanszékközi módszertani munkacsoport. À közeljövőt illetően további csoportalakítási tervek is vannak, így például a politika tudományával foglalkozó munkaközösség megalakítása. Az egyes csoportok olyan szakmai műhelyt jelentenek, amelyek összefogják az adott témakörrel a különböző budapesti és vidéki felsőoktatási intézmények tudományos szocializmus tanszékein, valamint a párt- és állami intézményekben dolgozó oktatók, illetve tudományos munkatársak tevékenységét. A csoportok munkája mintegy kiegészíti az egyes intézményekben folyó tudományos kutatásokat. Eddig összesen 55 füzet látott napvilágot. A publikációk nem egy esetben a füzetek számára készült tanulmányok, többségükben azonban nagyobb lélegzetű munkáknak, egyetemi doktori, vagy kandidátusi disszertációknak a részei. Míg a korábbi füzetek általában egy-egy szerző munkáját tartalmazzák, addig a későbbiek inkább az egyes munkacsoportok tanulmánygyűjteményeit ölelik fel. A füzetek tematikája magán viseli a tudományos szocializmusnak mint tantárgynak a fejlődését. így pl. az utóbbi időben növekedett a politikaelmélettel foglalkozó írások száma. Jelenleg nincs mód részletes tájékoztatást nyújtani a különböző témakörökből megjelent tanulmányokról. Ezért elsősorban azokra hívnám fel a figyelmet, amelyek a huszadik századi magyar politika- és eszmetörténet témaköréből íródtak. A második világháborút megelőző korszakokból két eszmetörténeti tanulmányt említenék meg. Az egyik Schlett István: ,,A szocialista eszmék elteijedésének kezdetei Magyarországon a közgondolkodásban (1900-1904)" c. munkája (TSzF 3. sz. 1970. 5-101.1.) a másik Kisfaludy Gyula: „Fajvédelem és földreform (Matolcsy Mátyás társadalomszemléletének bírálatához)" c. tanulmánya (TSzF 28. sz. 1974.5-62.1.). Schlett István a század eleji magyarországi szocialista mozgalmat veszi vizsgálat alá abból a szempontból, hogy mennyire voltak meg a lehetőségek és az igények a marxizmus elméletének megismerésére és befogadására s annak - a helyi sajátosságok figyelembevételével - az önálló elméleti és gyakorlati munkában történő alkalmazására. A szerző vizsgálódása két irányban történik. Egyrészt, hogy a mozgalom vezetői körében a marxizmus megismerése milyen utakon megy végbe, másrészt pedig, hogy a szocialista mozgalom tagjai számára hogyan tudják továbbítani azokat. Ez utóbbi kapcsán utal a szerző a munkás-szakegyletek, az önképzőkörök tevékenységére, az ebben az időszakban megjelent SZDP kiadványokra s a párt egyetlen rendszeresen megjelenő lapjának, a Népszavának a mozgalomban betöltött, szinte egyedülálló szerepére. Röviden kitér a szocialista eszmék terjedésével szemben fellépő erők - képviselőház, kormány, hivatalos sajtó, katolikus egyház -bemutatására, továbbá ismerteti a konzervatív és egyházi köröknek a szocializmus eszméinek „megszelídítésére" és kisajátítására irányuló törekvéseit is. Ezenkívül bemutatja a társadalmi-politikai rendszerrel szembeforduló s a szocialista eszmék elől el nem zárkózó, afelé forduló polgári értelmiség