Századok – 1980
Vita - Ádám Magda: A müncheni egyezmény a II. világháború nyitánya 846/V
VITA 859 folyt, és fokozatosan egy-egy részletkérdésben megállapodtak. Azt, hogy mikor és miben történt „ideiglenes vagy végleges megállapodás", csak az tudja nyomon követni és rögzíteni, tudomásul venni, aki ezt a rendkívül hosszú, nehézkes eljárást lépésről lépésre nyomon követi. Az egyes konkrét,.megállapodások" létrejötte a nem elég körültekintően vizsgálódó számára azért marad rejtve, mert ha egy szövegtervezetet a „másik fél elfogadott, akkor az a pont elérkezett a „megállapodás" stádiumába. Így történt az, hogy a tárgyalásokon felvetődő három kérdés közül kettőben mindhárom állammal, míg egy kérdésben két állammal történt „megállapodás". A kisantant egészével azonban még ideiglenes megállapodás sem jött létre. Bledben nem történt egyéb, mint a másfél évig húzódó tárgyalások lezárásaként parafálás (és kommüniké elfogadása); Bakách-Bessenyeivel a két kérdés technikai lebonyolítását tárgyalták meg. Tévedésen alapul Pritz azon megállapítása is, hogy én is a kommüniké alapján írtam meg Bledet.5 0 A kommünikét — amely nem tükrözi a tényleges helyzetet - mindössze lábjegyzetben, további — habár jelentéktelen — információként közöltem. Én nem csak szövegtervezeteket, hanem végleges megállapodásokat is közöltem egy-egy részletkérdés leírásánál, ott, ahol annak a helye volt. Egyébként a Bledben parafált eredeti okmány nem került elő. A megállapodás tulajdonképpen véglegesnek mondható szövegét dokumentumgyűjteményemben közöltem. A két francia nyelven írt szöveg tulajdonképpen ez.s l E források „tanulmányozását azonban Pritz elmulasztotta'"5 2 írtam már tanulmányomban. Pritz vitacikkében a fenti megállapításokat - a következőképpen minősíti: „Mindezek után (miután én is állítólag kommüniké alapján írtam meg Bledet) megjegyzése nem hangzik éppen korrekten."s 3 Ezt a megjegyzést a leghatározottabban visszautasítom! A legújabbkori történetírásunk már régebben kiderítette, hogy a bledi egyezménnyel a magyar törekvések célja Jugoszlávia semlegesítése volt egy Csehszlovákia elleni háborúban. Erre azért volt szükség, hogy Magyarország ne kerüljön két tűz közé. Az ún. jugoszláv semlegesség biztosítása a német tervek fontos részét képezte. Figyelmét fel akartam hívni ellentmondásos koncepciójára is, ezért tanulmányomban a következőket írtam: Pritz kategorikusan kijelenti, hogy Bled lényege a német imperialista tervek megakadályozása volt... ír a magyar kormány diszkriminációs politikájáról Csehszlovákiával szemben. Arról, hogy a Csehszlovák Köztársasággal nem akart megegyezni, hogy Bled fő célja a jugoszláv semlegességnek, illetve a déli határoknak biztosítása volt Magyarországnak egy Csehszlovákia elleni háború(já)hoz, sőt arról is ír, hogy a magyar kormánynak sikerült Bledben Csehszlovákiát a megegyezésből kirekesztenie, a kisantantot '"Pritz Pál: Válasz . . . 995.1. Ezzel kapcsolatban idézem Juhász Gyula 1968-as monográfiámról írt ismertetéséből az erre vonatkozó mondatot: „Különösen figyelemre méltó az 1937-től kezdődő hol erőteljes, hol lankadó, de végül is a bledi megállapodáshoz vezető magyar-kisantant tárgyalások történetének igen részletes, ezideig egyedülálló feldolgozása." Juhász Gyula: Századok, 1972. 4-5. 1111.1. 51 Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. Szerk. Zsigmond László. II. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája 1936-1938. összeállította és sajtó alá rendezte Ádám Magda Bp. 1970. 301.a, 301 .b. sz. dok. 556-557.1. '2 Ádám Magda: A kiéli találkozó és a bledi egyezmény értékeléséről 580. 1. 53 Pritz Pál: Válasz . . . 995.1. (Kiemelés Á. M.)
