Századok – 1980

Vita - Ádám Magda: A müncheni egyezmény a II. világháború nyitánya 846/V

VITA Ádám Magda: A MÜNCHENI EGYEZMÉNY А П. VILÁGHÁBORÚ NYITÁNYA (Hozzászólás Pritz Pál: Válasz Ádám Magdának1 című cikkéhez) Mielőtt rátérnék a vitatott kérdések konkrét tárgyalására, összefoglalom Pritz és a magam álláspontját.2 A vita eredetileg két kérdés — a kiéli tárgyiások és a bledi egyezmény értékelése — körül folyt. Pritz válaszcikkéből, amely személyeskedéseivel mellékvágányra terelte a vitát — mindezt már nehezen lehet kiolvasni. Pritz vitacikke szerint az összefoglalónak az kell legyen a célja, hogy a vitatkozó bizonyítsa „valóban megértette azt, amit egyáltalán vitathatónak, vitatandónak tart". Szerinte helyzetem „nem is lett volna különösebben nehéz" (ezen összefoglalóval való bizonyításra), hiszen tanulmányában „mondanivalóját annak elején és végén félre nem érthetően" összefoglalta.3 A valóság azonban az, hogy Pritz összefoglalói erősen félre­érthetők, ellentmondanak a közte levő szövegnek, oly mértékben, hogy e kétféle szöveget olvasva az emberben olyan érzés támad: az, aki az elejét és a végét — vagyis az összefoglaló részeket - írta, nem olvasta a cikk középső részét. Pritz álláspontja - egyik megfogal­mazása szerint - a következő: „Ezt pedig úgy lehet összefoglalni, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy a magyar politika legfőbb intézői nem mertek feltétlen részvételt vállalni a Csehszlovákia ellen tervezett náci agresszióban. Hanem sokkal inkább arról is, hogy e kényszerszülte tartózkodás a német álláspontot befolyásoló tényezővé vált.4 Hitler nem akart Münchent, nem akart néprajzi elven nyugvó megállapodást. Egyet akart, Cseh­szlovákia teljes felszámolását, őrülten vakmerő terv volt. Mégis - az akkori nemzetközi helyzet jellemzőit figyelembe véve úgy véljük — végrehajtása sikerének lett volna való­színűsége. Hogy akkor ez nem következett be, abban számos egyéb ok közrejátszása mellett szerepe van Magyarország magatartásának is."5 Majd a végén található össze-1 Pritz Pál: Válasz Ádám Magdának. Századok, 1977. 5. (A továbbiakban: Válasz...) A cikkben - Pritz által felvetett - valamennyi kérdésre válaszoltam. A terjedelmi korlátok miatt a teljes szöveg közzététele nem vált lehetővé. Az eredeti kézirat (74 1.) megtalálható a Századok szerkesztő­ségében. 2 Az ilyen összefoglalásra - jelen esetben - azért is szükség van, mert a vita időben nagyon elhúzódott. Pritz Pál cikke - melyhez azonnal hozzászóltam — a Századok, 1974. — 3. sz.-ban jelent meg. Hozzászólásom a Századok, 1977. 3. sz.-ban. Pritz Pál válasza az 1977. 5. sz.-ban jelent meg. 3Pritz Pál: Válasz . . . 987.1. 4Pritz Pál egy másik munkájában az itt idézett mondat így hangzik: „Ha nem sokkal inkább arról is, hogy a kényszerszülte tartózkodás európai jelentőségűvé vált." Pritz Pál a kiéli találkozó egyetemi doktori értekezés ELTE Bölcsészettudományi Kar Budapest, 1973. Egyetemi Könyvtár Budapest K. d. 3. 181. sz. (továbbiakban értekezés) 4.1. (kiemelés - A. M.) sPritz Pál: A kiéli találkozó (forráskritikai tanulmány) Századok, 1974. 3. (a továbbiakban: A kiéli találkozó) 646.1.

Next

/
Thumbnails
Contents