Századok – 1980

Közlemények - Jemnitz János: Rónai Zoltán 1919 utáni sajtótevékenységéről 818/V

Г 842 JF.MNITZ JÁNOS jeszteni, mivel - idézte Rónai a különféle angol munkáspárti politikusokat - rajtuk kívül számottevő baloldali erő nincsen az országban (s ide sorolta mind a kommunistákat, mind a liberálisokat). Rónai ugyan megemlékezett azokról (itt Cole-t nevezte meg), akik üyen összefogást szorgalmaztak, de ezt csak érintőlegesen tette, anélkül, hogy Cole, vagy az ILP és a Szocialista Liga népfront-elképzeléseit bemutatta volna.6 7 Külön érdekes színfolt az az írás, ahol Rónai a közép-európai problémákkal néz szembe. Hátrapillant a történeti előzményekre, a német és orosz befolyás kereszteződésére, a német imperializmus és a német liberális törekvések ütközésére, a háború után a kisantant létrejöttére, az Anschluss-törekvésekre, a nyugati hatalmak befolyásának érvényesülésére. Az általános körképbe helyezve külön szól a magyar kormányok 1919 utáni külpolitikájáról, amely a konzervatív nyugati hatalmak felé tájékozódott, de ugyanakkor a nemzeti elzárkózást hidette meg. E rendszerbe új elemet hozott a gazdasági világválság, ami különösen érzékenyen érintette a javarészt agrárországokat, amelyek így rákényszerültek az együttműködés keresésére, mivel az agrárválság mellett a hitelkapcsolatok felborulása is sújtotta őket. Bemutatja a különféle elgondolásokat, a német, a francia és az olasz nagyhatalom jelentkezését, amely végül olyan eredményt hoz, hogy a két vesztes ország, Ausztria és Magyarország tájékozódik Róma felé, míg a többiekben még a francia befolyás érvényesül. Ismét új elemet hoz Németország átalakulása és agresszív jelentkezése. Az 1930-as évek új realitását, a francia, olasz, német tervek és imperialista érdekek jelentkezését látva Rónai a dunai népek együttműködését hirdeti. Bár tudja és vallja, hogy ennek politikai előfeltételei vannak, így a demokrácia érvényesülése, látja és hirdeti, hogy „a közép-európai rend csak egyik része Európa nemzetközi rendjének" — de azon fáradozik, hogy a helyzet javulását elérje. Ebbe pedig szerinte ugyanúgy beletartozik a Népszövetség hatékonnyá tétele, a kisebbségek védelme, mint az, hogy a dunai kis államok kulturális, politikai és gazdasági síkon egyaránt közeledést keressenek egymáshoz. Vizsgálódását ebben az 1936. decemberi írásában a következő érdekes sorokkal zárta: „Bulgária kis ország volt, mégis összeomlása morzsolta fel a központi hatalmak frontját. Ausztria kis ország, mégis demokráciájának bukása óriási lépéssel vitte előre a fasiszta front kialakulását. Magyarország sem nagy ország, de ma valósággal politikai kulcsa a Duna-medencének. A magyar demokrácia megerősödése a dunai államok közeledésének legfontosabb biztosítéka."6

8 "I. cikk, 472. Rónai megjegyzi, hogy Cole szintén nem számított a liberális pártra, mint komoly, értékes szövetségesekre - de ennyi az egész, amit említ. Érdekesebb megfigyelése, hogy aláhúzza: „a skandináv munkás-demokráciák vitorláit megduzzasztja a konjunktúra nekik kedvező szele, addig Angliában a munkáspárt előrehaladásának egyik nehézsége, hogy a munkáskormányt a krízis buktatta meg, és a konjunktúra javulása a konzervatív kormánynak kedvezett". (471) Avagy szintén érdemleges és a korszak „sűrű, átfűtött" atmoszférájának egyik eredménye éppen az, hogy a regionális egységeken belül megmaradnak a „sziget-országok", amelyek a feszültséget még csak növelhették. így „Portugália fasiszta marad a forradalmi Spanyolország, Csehszlovákia demokrata marad a fasiszta Németország és Ausztria szomszédságában." (473) 6 'Megjegyzendő, Rónai írta a Szocializmus hasábjain a legtöbb cikket a „világpolitika" rovatba, amelyben a havi aktuális nemzetközi eseményekről nyújtott összefogó tájékoztatót. E rovat szerkesztési megoldása is jellegzetes volt. Természetesen előtérbe kerültek a hónap legújabb aktuális „nagy" eseményei. De amellett az egyszerű rutin-szerkesztés, megírás folyamán kialakult az a gyakorlat, hogy Rónai négy nagyobb régióba tömörítve vizsgálta az eseményeket. A négy régió: a nyugat-európai demokráciák; a fasiszta hatalmak; Közép-Európa, illetőleg a Dunatáj (e téren az elnevezés, a megköze-