Századok – 1980

Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V

A MISKOLCI TÁRSADALOM ATRÉTEGZÖDÉSE (1872-1917) 803 9. táblázat A kereskedők rétegződése a legtöbb adót fizetők között elfoglalt ranghelycsoportok szerint 1872-1917 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen összesen ranghely csoportban Bor és szesz 4 2 1 4 4 1 1 2 19 Fűszer 1 2 1 4 3 2 1 5 19 Termény, liszt 3 2 -1 3 --3 12 Bőr --1 2 -1 -4 Állat --1 -1 --2 Dohány --1 --1 Korcsmáros, vendéglős 2 2 2 -7 3 1 -17 Üveg --1 -2 --3 Textil, divat 1 1 3 4 2 2 2 1 16 Fa 1 1 --1 1 --4 Vas 1 1 1 --1 --4 Könyv --1 1 --2 Vegyes -2 -3 1 2 4 6 18 Nagyker. --1 1 --1 3 Egyéb --1 -1 Összesen 125 kereskedelemnek. A vasutak szállítási kedvezményeket adtak a termény- és áruraktárban tárolt gabonára, így Miskolc forgalmi jelentősége emelkedett, mert távolabbi helyeken beszerzett áruk tárolását és továbbszállítását előnyös díjtételek biztosították. A Hitelintézet a közraktárban elhelyezett árukra előlegeket is nyújtott. A kapitalizmus jegyében szerveződő miskolci pénzintézeteket szoros érdekeltség fűzte a kereskedelmi vállalkozásokhoz, ugyanakkor kereskedőink is szívesen fektették vagyonukat pénzintézeti részvényekbe. A legtöbb adót fizetők közé bejutott terménykereskedők zöme a konjunktúraciklusokban nagyobb jövedelemre szert tevő személyekből állott. Azok a terménykereskedők és földbirtokosok - mint pl. Szathmáry Király Pál, aki 297 kat. holdon termelt gabonát —, akik képesek voltak gazdaságukat modern kapitalista nagyüzemmé fejleszteni, növelni tudták a gabonakereskedelemből eredő profitot a közvetlen piaci értékesítéssel, vagy a gabona lisztté való feldolgozásával. A terménykereskedelem biztosította tőkét malomépítésbe fektették. Szathmáry Király Pál is felállított gőzmalmot a birtokán. A miskolci bőrkereskedelem az 1870-es években nagyon szűk keretek között mozgott. Több kis tímáriparos működött, az általuk készített bőrök fedezték a szükség-