Századok – 1980
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V
A KONZERVATÍVOK TERVEI ÉS TERVEZETEI A FORRADALOM MEGBUKTATÁSÁRA 773 Ausztria" alkotmányos szervezetébe való felvételt, és maguk mondjanak le végképpen eddigi elkényeztetett különállásuk remineszcenciáiról. . 1 1 Egyet kell értenünk Steier Lajos megállapításával, ezt a reánk maradt dokumentumok is megerősítették: „Az ókonzervatív felfogás. . .nem 1847-hez akart visszatérni, hanem 1825-höz, és a reformkorszaknak összes nehezen kiküzdött alkotásait akarta megsemmisíteni."11 2 A magyar konzervatív vezetők véleménye szerint a Schwarzenberg kormány liberális politikát folytat; ennek Magyarországon nem szabad érvényesülnie. „Magyarország inkább tűri az önkényuralmat — írja Zichy Ferenc Paskievicsnek —, mintsem hogy nemzetellenes, számára idegen formák között része legyen akár a korunkban érvényesülő legliberálisabb kormányzásnak, ami nem vezethet semmi máshoz, mint a tényleges forradalom folytatásához."113 Zichy a reformmozgalom vívmányainak a felszámolása terén odáig megy, hogy a latinnak, mint államnyelvnek a visszaállítását javasolja.11 4 A magyar konzervatívok Magyarország újjárendezésére vonatkozó nézeteit illetően értékes adatokat találunk a hozzájuk és Metternichhez is közelálló, tulajdonképpen az ő álláspontjukat tolmácsoló Hummelauer osztrák diplomata két beadványában. Ezek a beadványok 1848 őszén íródtak, azokkal a megbeszélésekkel kapcsolatban, amelyeket ebben az időben Schwarzenberg, Stadion és Windischgrätz a magyar konzervatív vezetőkkel Schönbrunn ban folytatott. „A jelenlegi konjunktúra - olvassuk Hummelauernál -alkalmas arra, hogy a magyar alkotmányosságot az 1825 óta rárakódott demokratikus újításoktól.. .megtisztítsák és ezzel az ország képviseletét sokkal monarchikusabb alapokra fektessék, mint az az osztrák örökös tartományok alkotmányos lényege szerint lehetséges lenne..." Szerinte nem tiszteletben tartani Magyarország ilyen jellegű autonómiáját a belügyekben, káros lenne a dinasztiára nézve, és a forradalomnak használna. „Kétségtelen, hogy az osztrák forradalom érdekében semmi sem lehetne kívánatosabb, kiterjeszkedne még 14-15 millió emberre, és ettől a pillanattól kezdve a dinasztia korlátlanul ki volna szolgáltatva neki." (Azaz, a forradalomnak A. E.) „A magyar koronát meg kell védeni az osztrák forradalom túlkapásaival szemben. . .Csak így menthető meg a monarchikus elv és a dinasztia helyzete Ausztriában."11 5 Tudni kell, hogy a „monarchikus" elv a konzervatívok és Hummelauer szótárában „abszolutisztikust" jelentett. Ugyanezt az elképzelést képviseli Szécsen is, Metternichnek írt levelében. Szerinte a bécsi kormány „a magyar forradalomnak csak az államjogilag szeparatisztikus oldalát látja, és nem látja a német-osztrák forradalom politikai-szociális oldalát; hogy az állítólagos magyar szeparatizmust megtörjék, demokratikus bürokrácia segítségével elültetik a politikai forradalmat Magyarországon. Szétverik a magyar koronát, nem az osztrák monarchia, hanem az osztrák forradalom javára".11 6 111 Gróf Dessewffy Emil-Bach 1849. június 5. Wertheimer E.:Új adatok . . . 112 Steier L.: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I—II. köt. Budapest, 1937.1. köt. 347.1. 113 Gróf Zichy Ferenc - Paskievics (1849 végén, vagy 1850 legelején) Andics E.: Nagybirtokos arisztokrácia. . . III. köt. 451-456. 1. 114 Uo. 115 Hummelauer első emlékirata 1849 november 29. Steier l. A tót nemzetiségi kérdés. . .II. köt. 223-228. 1. 11 'Gróf Szécsen Antal-Metternich 1850. május 4 StUA MRA Acta Clementina С. 10 4 Századok 80/S