Századok – 1980

Közlemények - Gebei Sándor: A Romanov-uralom konszolidációjának néhány problémája 53/I

A ROMANOV-URALOM KONSZOLIDÁCIÓJA 63 ahol csak tehette, becsmérelte a moszkvai pénzt. Az éhség miatt fosztogató sztrelecek, kozákok mind nagyobb számban hagyták el szolgálati helyeiket, egész ezredek széledtek szét. Az egységeiknél maradók, pl. Grigorij Romodanovszkij katonái arról panaszkodtak, hogy „rézpénzt semmiért el nem fogadnának a cserkasz városokban".6

0 A rézpénz krízise tehát a hadműveletek zónájában kezdődött meg, s innen terjedt át az ország középső és északi részeire. Egy csetverty rozs ára pl. Vologdában 1646—1656 között még stabil, 12—15 altin/csetverty, 1658 decemberében már 26 altin 4 gyenga, 1661 novemberében 2 rubel 20 altin, 1662-ben 8 rubel 13 altin 2 gyengára emelkedett.61 Igen nagy elégedetlenséget szült az 1659. április 18-án kiadott cári ukáz, amely az ország valamennyi lakóját „fehér" pénzének beváltására kötelezte, és még szigorúbb ellenőrzést, felelősségre vonást helyezett kilátásba a „vörös pénzzel" való kereskedés megsértőinek.6

2

A vörösréz állami felvásárlása, nehogy fennakadás legyen az átváltásban, erőteljesen folyt a különböző városokban.6

3

Novgorodban a pénzverde 1 jefîmkit 21 altin 2 gyengáért, 1 csetvertyiket 8 altin 2 gyengáért váltott be.64 A moszkvai kereskedők képviselőivel folytatott tanácskozáson, 1660 októberében, a legtöbbet a drágulás okairól és annak megfékezéséről vitatkoztak. Az előbbit — az írnokok feljegyzései szerint — a szántóvető emberek számának csökkenésével, az 1654-1655-ben pusztító pestissel, a külföldi kereskedők hamis tevékenységével, az egyháziaknak engedélyezett kereskedéssel, a feketézők és pénzhamisítók ügyeskedéseivel magyarázták, indokolták. A drágulás ellen csupán a gabonakereskedelem normalizálásával, a gabonakereskedők számának csökkentésével akartak küzdeni. Javasolták, hogy a sztrelecek gabonában kapják meg az egyházi és kolostori raktárakból járandóságukat, fizetségüket, mert a piaci árak kedvezőtlenek.6

5 A moszkvai kereskedők nem ismerték fel a válság igazi okát, ti. azt, hogy a névleges és a tényleges érték eltérhet egymástól annak következtében, hogy a kibocsátott rézpénz nominális összege és a piaci forgalomban levő árumennyiség között felbomlik az egyensúly. Az egyre rosszabbodó életkörülményekről a kétségbeesett emberek kérvényözöne beszél. A polocki slachticsok beadványában azt olvashatjuk, hogy a határmenti városban katonáskodó cári alattvalók éheznek, „mert rézpénzért sem élelmet, sem a lovaknak zabot venni nem lehet".6

6

„Kegyes cár urunk ... — írták Szavin Artyemjev, Iván Sibanov, Grigorij Kumin ezüstművesek — parancsold meg évi gabonajárandóságunk kiadását, . . . hogy ne haljunk éhen feleségeinkkel, gyermekeinkkel."6 7

A gabonafélék ára a panaszáradat ellenére tovább emelkedett. A búzaliszt, rozsliszt, hajdina csetvertyeiért hónapról hónapra többet kértek. 6 0

Bazilevics: Denezsnaja reforma 37.1. 61

Vologodskiegubernskie vedomosti 1851. 15. sz. - közli Bazilevics: Denezsnaja reforma 40. 1. 6 2

Tichomirov M. N.: Zapiski prikaznich ljudej konca XVII v. „Trudi otdela drevnerusskoj literaturi" XII. k. Moszkva-Leningrad, 1956. 444.1. 6 3

Russko-belorusskie svjazi 388. sz. 416.1. 6 4

bazilevics: Denezsnaja reforma 31.1. 6 5

Ua. 48. I. 66

Russko-belorusskie svjazi 429. sz. 458.1. 61

Ua. 430. sz. 460.1.