Századok – 1980
Közlemények - Gebei Sándor: A Romanov-uralom konszolidációjának néhány problémája 53/I
64 GEBEI SÁNDOR Regisztrált piaci árak: 1661. nov. 27-én 1662. jan. 21-én 1662. jan. 28-án 1662. febr. 13-án búzaliszt 9 rubel 13-15 rubel _ 15-16 rubel rozsliszt 8 rubel 5 altin 13 rubel 12 rubel 26 altin 14 rubel 2 gyenga 4 gyenga hajdina 8 rubel 26 altin 12 rubel 11 rubel 12 rubel6 8 4 gyenga A munkabérek változatlanok maradtak, még a kiemelt helyen dolgozó, keresett szakmai tudással rendelkező mesterek is, mint pl. az Oruzsejnaja palatában foglalkoztatott ezüst-, puskaművesek, kardkovácsok, az ellátáson kívül, mindössze napi 10—14 gyenga fizetést, havi 1,5—2,1 rézrubelt kaptak. Később a gabonajuttatás megváltásával emelték ugyan a fizetéseket, de ez a béremelés sem csökkentette a súlyos megélhetési gondokat.69 Az infláció 1661 szeptemberétől feltartóztathatatlanul kiteljesedett, Moszkvában és Novgorodban, a 17. századi Oroszország legjelentősebb városaiban, amint azt a mellékelt grafikonok mutatják,7 0 katasztrofális méreteket öltött. „A rézpénz évről évre olcsóbb lett. Egy ezüstrubelért 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 15, majd 17 rubel rézpénzt is adtak"7 1 - írta Kotosichin. Moszkvában és a többi nagyvárosban forgalomba került hamis pénzek a közhangulatot még inkább rontották. Hiába eskették fel a pénzverő mestereket, hogy nem hígítják a pénzt, „az ezüstbe rezet vagy ólmot nem kevernek", hogy otthon nem készítenek érméket. A visszaéléseknek nem állta útját az sem, hogy a pénzverdében dolgozókat a munka végeztével tetőtől talpig átvizsgálták, és az esküszegőket kegyetlenül megtortúrázták. A moszkvai üstkészítők, ólom- és ezüstművesek közül sokan vesztették el vagyonukat, jó néhányan kerültek szibériai száműzetésbe, mert „amikor még rézpénz nem volt" szegényesen éltek, ám „a rézpénz korában" fa- és kőházakat építtettek, „bojárrendű ruhákat csináltattak maguknak és feleségeiknek", „pénzt nem sajnálva" minden ezüstholmit felvásároltak. A munkásokhoz hasonlóan a pénzverde vezetői sem vetették meg az illegálisan szerzett pluszjövedelmet. Ok a Moszkvában, vagy Svédországban összevásárolt rezet a cári készletekkel együtt beszállították a műhelybe, és a súly szerinti elszámolás után mutatkozó többletet maguknak tartották meg.7 2 Az infláció és a gabonaspekuláció megfékezése határozott intézkedéseket kívánt. Az 1661—62. évben, a kereskedőkkel folytatott tanácskozáson elhangzott javaslatok alapján elrendelték a lakosság természetbeni adófizetését.7 3 Felismerték, hogy a rézpénzen bonyolított kereskedelem hasznát a külföldi kereskedő társaságok élvezik, ezért a kor-6'Ogloblin N.: Moskovskaja pomernaja izba. In: „Cstenija v Obscsestve istorii i drevnostej rossijskich" 1889. - Közli Bazilevics: Denezsnaja reforma 41.1. 6 9 Russko-beloruskie svjazi 380. sz. 406.; 382. sz. 408.; 386. sz. 413-415.1. 70 A grafikonokat a Pol'noe sobranie zakonov 1. k. 339. sz.; Akti Archeograficseskoj ekspedicii IV. k. 144. sz. - közli Bazilevics: Denezsnaja reforma 45. о. - adatai alapján készítettük. 71 Kotosichin: О Rossii 83.1. 7í Ua. 79-80.1. 7 3 Bazilevics: Denezsnaja reforma 49.1.
