Századok – 1980

Figyelő - Buza János–Csató Tamás: Történelemoktatásunk néhány kérdése a Közgazdaságtudományi Egyetem felvételi vizsgatapasztalatainak tükrében 661/IV

662 FIGYELŐ iskolás (még az elismerten jó gimnáziumok jó tanulói is) magánórákat vesz a felvételire készülve (ami egyeseknél a felkészülésnek immár nem a második, hanem a harmadik, esetleg negyedik keretét jelenti). Ily módon a kedvező tapasztalatok nemcsak a szakközépiskolát végzettekre, hanem a gimnazisták összesí,égére sem általánosíthatók. Ezzel szemben aligha tévedünk akkor, amikor úgy véljük, hogy a hiányosságokkal kapcsolatos tanulságok sokkal inkább átfogó érvényűek. E nézetünket alátámasztják azok a tapasztalatok, amelyeket az első éves közgazdász hallgatók számára kötelező magyar gazdaságtörténet tárgy oktatása, vizsgáztatása során szereztünk (ugyanis a leendő közgazdászok kisebbik fele [liozzávetőleg 35—40%-a] közgazdasági szakközépiskolát végzett) Nem terjesztettük ki vizsgálatainkat az esti és a levelező tagozatra felvételizők töucnelem vizsgáinak eredményeire, amelyek a nappali tagozatra jelentkezőknél vitathatatlanul gyengébbek. Tapasztalataink általánosítási lehetőségét egyéb fontos tényezők viszont kellően alátámasztják. A Marx Károly Közgazgaságtudományi Egyetem az ország egyetlen ilyen típusú egyeteme, ezért a pályázók az ország legkülönbözőbb vidékeiről kerülnek ki (a pécsi egyetemen néhány éve működő önálló közgazdasági kar vonzása csupán egy szűkebb körzetre terjed ki, de még onnan is jelentkeznek a budapesti egyetemre olyanok, akik Pécsett nem oktatott szakokra akarnak specializálódni). A jelentkezők természetesen a magyar társadalom jóformán minden rétegét képviselő családokból kerülnek ki, bár — mint ismeretes - osztály, illetve réteg szerinti megoszlásuk eltér az össztársadalmi arányoktól. Országos viszonylatban a történelemből felvételizőknek csupán kisebb hányada jut a Közgazdaságtudományi Egyetemre — hiszen a bölcsészettudományi és jogi karokon, a tanárképző és közgazdasági főiskolákon stb. szintén történelem az egyik felvételi tárgy -, ezért vizsgálódásunkat a rendelkezésre álló statisztikák segítségével az országos adatok több évre visszanyúló áttekintésével kezdjük. Magán a Közgazdaságtudományi Egyetemen is — ahol az általános jelenségek szintén megmutatkoznak — hosszabb időtartam szükséges ahhoz, hogy megbízható képet nyeljünk a középiskolát végzettek történeti ismereteiről, már csak azért is, hogy kiküszöbölhessük az évente változó írásbeli feladatok esetleges egyenetlenségét. Olyan hasznot is várunk továbbá a tapasztalatok több éves áttekintésétől, hogy ennek segítségével nem csupán egy év - mégoly megbízható — statikus képét, hanem az oktatás eredményének alakulását, a változások jellegét is körvonalazhatjuk. Gimnazisták és szakközépiskolások történeti ismeretei Számos felvételi vizsgatárgy között a történelem országos viszonylatban az előkelő harmadik-negyedik helyen áll (természetesen a vizsgázók száma alapján, s nem népszerűségi felmérés nyomán rangsorolva). Történelemből zömmel a gimnáziumban érettségizettek felvételiznek. Az 1967-1978 közötti 12 év átlagában esztendőnként 3529 gimnazista tette próbára ismereteit a felvételi vizsgákon.1 Ez az átlag önmagában nem '„Felvételi vizsgák a felsőoktatási intézményekben" 1967-1978. Az évente megjelenő köteteket a Művelődésügyi, illetve az átszervezést követően az Oktatási Minisztérium megbízásából a