Századok – 1980

Közlemények - Gebei Sándor: A Romanov-uralom konszolidációjának néhány problémája 53/I

60 GEBEI SÁNDOR 16 088 rubelt, a papír 6381 rubelt, a fűszerek 4877 rubelt, a déligyümölcsök, a francia, rajnai, muskotályos borok 4613 rubelt tettek ki.4

3

Az áruforgalom 1642-re mintegy háromszorosára. 430 500 rubelre emelkedett.4

4 A moszkvai állam a dinamikusan fejlődő kereskedelmi forgalomból tekintélyes jövedelmet húzott. Rubelenként — a prém kivételével, amelynek vámtétele 5 gyenga — egy rubelből 7 gyenga vámot szedtek a városokban. A Vjazmában 1651. szeptember 25 — 1652. augusztus 22. között begyűjtött 389 rubel 23 altin 3 gyenga 11 134 rubel értékű árufelhozatalnak felel meg.4

5

(Sajnos, ehhez hasonló adatokkal Kurszkból, Novgorodból, Pszkovból, Rigából stb. nem rendelkezünk.) A kereskedelmi tevékenység bővülésében egyes áruk monopolizálásával a kincstár újabb biztos bevételeket hozó anyagi forrásra lelt. Az exportcikkek közül a gabonát, a hajóépítéshez szükséges anyagokat, szőrméket előbb ideiglenes jelleggel, kisebb-nagyobb időtartamra monopolizálták, majd 1662-től 1676-ig kizárólagosan cári áruknak minősültek.4

6

Hogy a kiszállítandó gabona mennyiségét növeljék, 1652-ben csökkentették a kocsmák számát, korlátozták a szesszel való kereskedés idejét. Az erőszakos gabonafelvásárlások miatt kirobbant pszkovi felkelés sem állíthatott tilalomfát a moszkvai törekvéseknek. Ám a Cromwell által kezdeményezett és 1652-ben kiadott Navigation act a holland kereskedők Oroszországból való távolmaradásához, s így az orosz áruk Nyugat-Európába való szállításának csökkentéséhez vezetett. A szállító kapacitás hiánya késleltette a realizálást, s átmeneti jövedelemkiesést jelentett, illetve a raktárakban felhalmozott készletek minőségi romlásával fenyegetett. A kocsmáitatás idejének lerövidítéséből is jelentékeny kára származott a kincstárnak. A nemkívánatos jelenségek megszüntetésére 1653-ban új vámszabályt léptettek életbe: egységesítették a külföldiek vámtarifáját. Az Oroszországba szállított áru értékének minden rubelja után 12, ha az ország belsejébe továbbították, plusz négy gyengát kellett fizetni. A keleti országokba irányuló tranzitkereskedelmet megtiltották.47

Ennek a rendelkezésnek életbeléptetését politikai megfontolások is sürgették, hiszen Oroszország barátilag fogadta Ukrajna kezdeményezését a két ország egyesítésére, és 1653-ban elhatározta a lengyel—ukrán konfliktusba való beavatkozását. Erről Fjodor Lodizsenszkij cári követ tájékoztatta Bogdan Hmelnyickijt, a Zaporozsjei Had hetmanját: „ ... mi (Alekszej Mihajlovics — G. S.) a nagy cár, uralkodói 4 3

CGADA f. 35. „Sznosenija Rossii s Angliej" 41. sz. 5-52. o. - Kökili Flórja: Torgovlja Rossii 142-150.1. 44

Flórja: Torgovlja Rossii 144.1. 4 5

Russko-belorusskije svjazi (Sbomik dokumentov 1570-1667) Minszk, 1963. 244. sz. 264-267.; 264. sz. 283.; 268. sz. 286.1. 4 6

Bazilevics -С. V.: Denezsnaja reforma Alekseja Michajlovicsa i vosstanie v Moszkve v 1662 g. Moszkva-Leningrád, 1936. 7. o. (Továbbiakban: Bazilevics: Denezsnaja reforma) 4 7

Csistjakova: Novotorgovij ustav 113. 1. Az 1667-ben kiadott Úi Kereskedelmi Szabályzat minden kereskedelemmel Kapcsolatos intézkedési iormat Kivett a vajdák Kezéből és az adott helyeken (Moszkva, volgai, dvinai városok) választott kereskedők testületei kapták meg ezen jogokat. A korábbi vámtarifákat érvénytelenítették, helyettük újak kerültek bevezetésre: a mérhető áruk minden rubeliáoól 10, a nem mérhetőekből 8 gyenga vámot fizettek a külföldi kereskedők. Arhangelszkban, akárcsak a többi határvárosban (Szmolenszk, Pszkov. Novgorod, Putyivl) még a kereskedés időpontjait is rögzítették. Arhangelszkben április 1-től szeptember l-ig bonyolódott a forgalom, Pszkovban csak január 6-20. és május 9-23. közötti vásárokon jelenhettek meg az idegenek. Ua. 114-120.1.