Századok – 1980
Közlemények - Gebei Sándor: A Romanov-uralom konszolidációjának néhány problémája 53/I
A ROMANOV-URALOM KONSZOLIDÁCIÓJA 61 kezünk alá fogadni parancsolunk téged . . . katonáink cári parancsra gyülekeznek, harcra készülnek."4 8 Elrendelték az extraordináris adók szedését és a már régen tervezett pénzreform végrehajtását. Az elfogadott tervezet alapjaiban kívánta megváltoztatni az orosz pénzrendszert, az ezüstpénzt rézpénzzel akarta felcserélni, s a két érték különbözetéből tetemes hasznot remélt. Alekszej Mihajlovics 1654. május 8-án keltezett ukázában 839 620 német tallér orosz, vagyis csökkentett súlyú ezüstpénzre, valójában „5 altin 2 gyengát" érő monétára való átveretését rendelte el. Minden valószínűség szerint, ugyanebben a hónapban adott parancsot a rézpénz (poltinnyik félpoltinnyik, altinnyik, grivennyik) kibocsátására is.49 A pénzügyi reform nemcsak a háborús költségek finanszírozását, hanem az Oroszország és Ukrajna egységes állami életéhez nélkülözhetetlen fizetési eszköz megteremtését is szolgálta. Mivel az új pénznek a lengyel, litván garasokat, trojakokat, sosztakokat, aranyakat kellett felváltania, a kereskedelmi forgalom zavartalan lebonyolításához elegendő pénzmennyiség előteremtése nem csekély gondot okozott Moszkvában. 1655 szeptemberében újra üzembe helyezték a novgorodi és a pszkovi pénzverdéket, néhány hónapra még Kokenhausen várában is pénzgyártó műhelyt rendeztek be. Éjjel-nappal folyt a munka, a két és egy gyenyezskás rézérmék verése. Alaposan kibővítették a moszkvai pénzverdéket (Sztarij — és Novij Gyenyezsnij dvor). Amíg az „új pénzverdében" 1654. június 1-én 20 pénzverő mester dolgozott, addig 1655 őszén, a nem kvalifikált munkaerőt figyelmen kívül hagyva, már 100 mestert,50 a „régiben" pedig 200 szakembert (pénzvágó, -húzó, -verő, -égető stb.) foglalkoztattak.5 1 A mennyiségi igények kielégítésének szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az állam egyidőben, háromféle pénzrendszerhez tartozó pénznemet nyilvánított hivatalos fizetőeszköznek: — a külföldi ezüstöket; az egyszerűen négy részre vágott („bár nem lesznek kerekek") negyedtallérokat; a kopejkás klisével átpecsételt idegen ezüstérméket, — a csökkentett súlyú, de a külföldi tallérokkal megegyező névértékű ezüstrubeleket; az ezüstkopejkásokat, — a különböző kényszerárfolyamú rézpénzeket. A régi moszkvai Gyenyezsnij dvor vezetője, Afanaszij Narbekov azt jelentette a cárnak, hogy 1654. július l-ig 2065 db ezüstrubelest 2065 rubel értékben, 151 030 ezüst csetvertyiket 37 757,5 rubel értékben, (szétvágással nyert negyedrubeles) 71 804 db rézaltinnyikot 2154 rubel 5 altin értékben bocsátottak ki.5 2 4 8 Vossoedinenie Ukraini s Rossiej. Dokumenti i materiali v trjoch tomach. III. к. Moszkva, 1953.323.1. 4 9 Bazilevics: Denezsnaja reforma 9.1. 5 0 Metnikova A. S.: Starij Moskovskij Denezsnij dvor vo vremja denezsnoj reformi 1654-1663 gg. In: „Archeograficseskij ezsegodnik za 1964 g." Moszkva, 1965. 80-83.1. 51 Kotosichin: О Rossii 78. 1. 5 2 Bazilevics: Denezsnaja reforma 19. 1. A rézaltinnyik pontos értéke, 2154 rubel 4 alt.
