Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
616 GRANASZTÓI GYÖRGY gyakrabban ütköztem abba a nehézségbe, hogy tapasztalati úton nem vagyok képes megragadni az adattenger valamennyi számomra fontos összefüggését, feltárásukat nagy erőfeszítéseim ellenére sem tekinthetem rendszeresnek és kimerítőnek. Ezért, immár a kísérletezés igényével, újrakezdtem a munkát, s az új célt két eljárás segítségével törekedtem elérni. Az egyik, átfogó elemzést ígérő eljárás a mechanikus kartográfia, a másik a faktorelemzés. Az ún. Bertin-féle kartográfiai eljárás az egyes jelenségek közti kapcsolatokat, fő összefüggéseket sok-sok számítógépes térkép egymás mellé helyezése, helyük rendszeres változtatása, a tipikus formációk kiszűrése által, lényegében vizuális úton tárja fel.2 E kísérletet az EHESS (Párizs) kartográfiai laboratóriumának segítségével kezdtem el, azonban félbe kellett hagyni, főként technikai okok miatt. Néhány ott készült térképet már korábban bemutattam, egyeseket pedig az alább következők illusztrálására fogok felhasználni. A kassai összeírások elemzéséhez használt másik eljárást, a Benzecri-féle különleges faktorelemzést, az ún. korreszpondencia-elemzést következetesen sikerült végig vinni, s mostani cikkemet az e módszerrel nyert eredményekre alapozom/ A számítógépes munka ebben az esetben is az EHESS támogatásával készült, közös vállalkozás, mert M. Démonét kollégám közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre. Bár e tanulmánnyal természetesen az a fő célom, hogy bemutassam, milyen képet mutat a 16. századi Kassa a korreszpondencia-elemzés tükrében, úgy vélem, részletesebben kell szólni a felhasznált módszerről is. Évek múlva, amikor felnőtt korba lépnek a korszerű, halmazszemléletű matematikai oktatásban részesült fiatalok, minden bizonnyal feleslegesnek látszik majd az a fajta módszertani fejtegetés, amely alább következik. Ma még azonban mi, a hagyományos történeti-statisztikán nevelődött érdeklődők vagyunk többségben, és azt hiszem számunkra, miként más társadalomkutatók számára is, fordulatot, valódi nyugtalanságot jelent a kérdés: mi a következménye annak, ha adatainkat a modern kvantifikáció elvei szerint gyűjtjük és elemezzük. Nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy az új módszerek iránti érdeklődésnek át kell alakulnia. Minél több gyakorlati példát látunk magunk előtt, annál nyilvánvalóbb lesz, hogy az a döntő, amit az új eljárások eredményeként kapunk. Az új problémák nem az új eljárásokból, hanem a kipróbálásuk után keletkező új helyzetből fakadnak. 1. rész. A módszer A többváltozós adatelemzés Benzecri-féle elvei Mi tehát a faktorelemzés? A róla szóló első és szélesebb olvasó közönség részére egyedül hozzáférhető, magyar nyelvű összefoglalás szerint „A faktoranalízis röviden a következőkkel foglalkozik: ha egy eredményváltozót sok változó befolyásol, akkor a sokaságról nyerhető információkat a faktoranalízis néhány hipotetikus változóba sűríti."4 2Arbellot, G. : La cartographie statistique automatique appliquée à l'histoire. Párizs, 1970. 3 L'analyse des données. Kiad. J. P. Benzecri. 1-2. k. Párizs, 1973. 'Jahn, W.-Vahle, H.: A faktoranalízis és alkalmazásai. Bp., 1974. 9.1. 14.1.
