Századok – 1980
Közlemények - Székely György: Mátyás király és a morva főváros 600/IV
610 SZÉKELY GYÖRGY fellépett „ad relationem domini Alberti Kostka de Postupicz" a Jan Morawa szabadságát sértők ellen, követelve, hogy Brno városa respektálja a polgár kiváltságát. Ugyanaz a relátor egy 1472. szeptember 10-i, Pozsonyban kelt cseh nyelvű királyi oklevélben, amelyben Mátyás fellépett Brno tanácsánál Jan Morawa érdekében. Ekkor bor-ügyet érint az oklevél. Albrecht Kostka z Postupic 1468-tól legfelső pénzverőmesteri tisztséget betöltő nemesúr volt. Német nyelvű fordításban maradt meg egy 1473. május 8-án Brnóban kelt királyi mandátum, amelyben Mátyás a morva főváros tanácsához fordult. Ebben elmondja a király, hogy Jan Morawa polgár fordult hozzá a korábbi László királytól kapott szabadságai megsértése miatt, érvényes joga ellenére történt eljárások miatt. Követeli Mátyás, hogy Morabe és vérségi örökösei megőrizhessék szabadságaikat. Jan Morawa ügyében írt cseh nyelvű levelet Budáról 1474. május 16-án a király (Commissio propria domini regis), és azt ellátta királyi titkos pecsétjével, újólag Jan Morawa és fia szabadságára figyelmeztetve Brno polgármesterét és tanácsát. Az ügyre vonatkozik egy 1480. augusztus 22-én Esztergomban kelt német nyelvű levél (Commissio propria domini regis) is. Mátyás ezúttal is hivatkozik az előd László király kegyére és általa adott, majd (Mátyástól) megújított szabadságra, amiben védjék meg a Morawákat. Az évtizedeken át húzódó ügy jelentőségét az adja meg, hogy e polgárok „szabadsága" a céhes rendszer sérelme volt. Jan Morawa és fia Péter (Jan vnd peter die Morawa) cipészeket tarthattak házukban (10—16 főt is!), cipőt csináltathattak felvásárolt bőrből és azt eladhatták, ami ellen természetesen a cipész-céh tiltakozott. Amikor Mátyás ismételten fellépett privilégiumuk realizálása érdekében, ezzel jelét adta annak, hogy túllát a céhes kézművesek termelési szervezetén, és van megértése a vállalkozás iránt. A király még egy alkalommal fordult valamelyik polgár ügyében annak városához: 1476. április 6-án Budáról Perman brnói polgár esetében (szintén Commissio propria domini regis).5 Még egy jellegzetesen polgári foglalatosságra kell gondolnunk, amely áttörte a céhkereteket. Bmo Mátyás uralma idején lépett be a könyvnyomtató helyek sorába, ezt a város német—morva helytörténésze, a nagy felkészültségű Bertold Bretholz elsősorban a német művelődéstörténeti kapcsolatok szempontjából tárta fel, a magyar nyomdatörténet szempontjából viszont Borsa Gedeon elemezte. Magam a látott nyomtatványok és a modern helyi nyomdatörténeti szerző, Vladislav Dokoupil némely művét figyelembe vehetve, éppen a különféle tényezők, a város, a több tartományra kiterjedő nyomdai igények és az uralkodói politika kölcsönhatására hívom fel a figyelmet. A plzerii (1470-es évek) és vimperki (1484) könyvnyomtatást követte a morva fővárosé. Alapító mecénásként feltételezik Filipec (Pruis) Jánost. A nyomdászok működése Csehországon kívül kezdődött. Conradus Staliel 1482-ben Passauban dolgozott, 1484-ben egy Breviárium Olomucense kolofonjában neve Velencében tűnt fel, 1491-ben Conradus Stahel és Matheus Preinlin velencei nyomdászságuk emlékét elevenítik fel Brnóban nyomott műben (per. .. impressores Venetos). A morva egyház számára végzett munka, a Mátyás alatt konjunktúrát megélő város vonzereje folytán Brnóban a két ulmi német könyvnyomdász, 5 Bertold Bretholz: Brünn i. m. 128. o.; Archiv Mesta Brna Sbírka listin, mandátu a listű. ^íslo: 414, 591, 598, 600, 601, 602, 606, 608, 629, 631, 639, 672. szám. Itt mondok köszönetet Drmal levél tárigazgatónak a Jan Morawa hosszan nyűló ügyével kapcsolatos, gazdaságtörténeti vonatkozású felvilágosításáért; Moravské Muzeum, Brno, „Dejiny penez na Moravé" gyűjtemény; Brno Városi Levéltár katalóguslap 1453. július 30, 1454. január 27, 1456. március 21, 1474. április 23, 1476. június 17, 1477. január oklevelekre; Masarykuv Slovník NauCny. Dil IV. (v Praze, 1929.) 119. o.
