Századok – 1980

Közlemények - Székely György: Mátyás király és a morva főváros 600/IV

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A MORVA FŐVÁROS 609 forent inclusi pariter et extensi innouamus, approbamus laudamus, ratificamus). Az ünnepélyes rendelkezést már új minőségében tette Hunyadi Mátyás, a kiadás már az új cseh kancellária műve, a relátor Prothasius olomouci püspök (Protasius z Boskovic) volt. A megpecsételés új összetett pecséttel történt, amelyen az árpádsávos magyar félcímer és az oroszlános cseh címer körül csoportosultak más országcímerek és a hollós családi címer. Fel is sorolja az oklevél a cseh királyságból eredő egyéb címeket (. .. Bohemie ... Rex Marchio Morauie et lusacie ac lucemburgensis et Slesie dux), azaz további igényeket. Az alattvalók boldogságára, nyugalmára és jogokban, szabadságokban való gyarapodására törekedve erősíti meg a szép fekvésű város kedvelt polgárait és lakosait a polgármester és tanács kérésére. A realitásoknak felel meg, hogy a végrehajtás érdekében már csak a morva őrgrófság tisztségviselőihez és nemességéhez fordult (marchionatus nostri Morauie Capitaneis Subcamerarijs Nobilibus Baronibus Militibus Clientibus Burkgrauijs et offícialibus). Uralmát viszont mint magyar és mint cseh király számolja. (A magyar árpádsávokból és a cseh oroszlánból álló kettős címert alkalmazták Mátyás király morvaországi pénzveretein és hamis utánzataikon is.) Az intézmények megszilárdulását jelzi, hogy ezután a király cseh irodája mindenfelé kísérte az uralkodót. Egy 1472. március 16-án Esztergomban kelt cseh nyelvű mandátum adóügyben fordult Brnóhoz, hogy adójukat (lozunk miesta) a magyarországi visegrádi várnagyhoz (martinowi z petrowcze purgrabi) utalják át. A papiros oklevélen csupán annyi a latin szöveg, hogy „De commissione propria domini regis" adták azt ki. Cseh nyelvű oklevélben fordult Budáról Mátyás a brnói tanácshoz 1473. november 3-án is, ugyancsak „commissio propria domini regis". A király azt kívánta, hogy a lozunk adót adják át Boskovici Dobes ápilberki hejtmannak. Fenn is maradt egy nyugta Boskovici Dobestől 1474. április 23-ról. Adóügyben két különböző nyelvű leiratot másoltak egy lapra és őriztek meg a brnói városi levéltárban: 1476. június 16-án Veronai Rangoni Gábor egri püspök mint pápai legátus török elleni szent hadjárat költségei ügyében bízta meg Alexius de Iglauia olomouci kanonokot mint adószedő commissariust. A pénzt annyira fontosnak állította be, hogy anélkül alig állhatnak ellen a törököknek (vix poterimus resistere perfidis Thurcis). Ehhez kapcsolódik, de elé jegyezték az 1476. június 17-én kelt cseh nyelvű királyi (commissio propria domini regis) levelet, amelyben Mátyás értesítette Bmo városát Alexius de Iglavia olomouci kanonok török adó-szedéséről (lozunkowe .. . proti Turkom . .. ). Adóügyben maradt fenn a király cseh nyelvű rendelkezése a brnói tanácshoz Í477. január 4-ről, Budáról, hogy 600 magyar forintot adjanak részére, amit Boskovici Vencelnek és Nevédomí-i Kropácnak utaltat. A király ezt az iratot alá is írta (Mathyas rex manu propria). Mindez jelzi, hogy a király a jótéteményekkel elhalmozott várostól nem ritkán követelte meg a viszonzást. Az eddigiekben mind az adományok, mind a pénzügyi terhek a városi közösséget illették. A király azonban egyes polgárok érdekeivel, ügyeivel is foglalkozott. Érdekes forráscsoport tárgyalja a brnói cseh polgár, Jan Morawa ügyeit. Ez a brnói polgár cseh volt, mert már régóta következetesen, német nyelvű oklevelekben is ilyen néven szerepel. V. László 1453. július 30-i, 1454. január 27-i, az év július 21-i és 1456. március 21-i oklevelei foglalkoznak vele. Az 1454. júliusi esetben a hadbavonulás és kamarai adók alól menti fel a polgárt V. László, az ügyet a király mandátuma alapján György kormányzó referálta. Összetett előzménye van, hogy Pozsonyból kelt 1472. augusztus 29-i cseh nyelvű - csak keltezésében és a relátor megjelölésében latin - oklevélben Mátyás király