Századok – 1980

Közlemények - Székely György: Mátyás király és a morva főváros 600/IV

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A MORVA FŐVÁROS 605 folyása a formai konszolidációt még egy ideig akadályozta, 1470-ben egy történeti bejegyzés szerint a magyar király elözönlötte Morvaország földjét, és Hodonyn körül állomásozott a csehekkel szemben. Mátyás igényeit jelzi, hogy 1470. február 22-én a nürnbergi polgároknak adott kereskedelmi kiváltságaiban még azt biztosította nekik Budán, mint magyar királysága kereskedőinek és Prágában, mint cseh királysága kereskedőinek. De egyre világosabbá lett, hogy Mátyás tulajdonképpen csak morva őrgrófságot szerzett. A brnói polgármesterhez és tanácshoz intézett, immár cseh nyelvű oklevélben a tényleges király nevében (pan pan Mathiass Vhersky Czesky etc kral margrabie morawsky) intézkedő Podmaniczky László (Lazlaw s podmani) Brnóban intézkedett a Szt. Vencel napi adó (lozunk) szedéséről, 1470. október 23-án. Ez mintegy záróköve a felemás kormányzati építménynek, alkalmiságát mutatja a papiros oklevél kis alakja, a szöveg alatti kis zöldesfekete körpecsét is.3 Brno városának éppen Mátyás király uralkodása idején nőtt meg objektív okokból az írásbelisége, a 15. század második felének bonyolultabb gazdasági viszonylatai ezt követelték meg. A 15. század végétől kezdve az így felgyűlt iratanyagból csoportokat képeztek, amelyek az adókra, pénzügyekre, politikai igazgatásra, gazdasági életre, igazságszolgáltatásra, kórházakra és a halottakért mondott misék alapítványaira vonatkoztak. Az összegyűjtött iratanyag egyes darabjainak hátoldalára a városi írnokok olykor rövid tartalmi megfigyeléseket jegyeztek rá, s ezek a megfigyelések mind gazdagabbak és pontosabbak voltak. A szóban forgó levéltári anyag fontos szerepet játszik abban, hogy a morva főváros nagyságrendje meghatározható, és helye a morva városfejlődés korabeli szakaszában kijelölhető. Mindenekelőtt feltűnő, hogy nem a legkiterjedtebb város volt. A 15—16. században Olomouc (Olmütz) városfalai 46,5 hektárt, Brnóé (Brünn) 34 hektárt határoltak, és csaknem megközelítette Jihlava (Iglau) 29 hektárral, valamint Znojmo (Znaim) 28 hektárral. Tekintsünk azonban a falakon belülre: a városnak ez a magva négy negyedre oszlott, amelyekről a Losung-könyvek megemlékeznek, és amelyek nevüket a városkapukról kapták. Az 1389-ig említett Quartale Bmnense szerepel 1432, 1477, 1508 években mint „első negyed". Ugyanezen Losung-könyvek szerepeltetik a Quartale letorum, azaz „második negyed", a Quartale cursorum, illetve „harmadik negyed" és Quartale Menesense, vagyis „negyedik negyed" elnevezéseket. A szintén fontos Zsidókapuhoz nem kapcsolódott városi negyed. Valamelyest ismeretes a falakon belüli, adózás alá vetett házak száma és azok változása is. Az első negyedben 1477-ben 111,1508-ban viszont 113 szerepel. Fordított a változás a második negyedben, ahol az első időpontban 121, a másodikban csak 118 ház esett adózás alá, a harmadik negyedben, ahol 1477-ben 136, míg 1508-ban 131 adózó ház volt, s a negyedik negyedben is, ahol 120-ról 117-re esett az összeírt házak száma. A csökkenés nem nagy, a tulajdonképpeni Brno adózás alá vont épületeinek száma az 1477-i 488-ról 1508-ig 479-re csökkent, s voltak épületek, amelyek mentesek a Losung-adótól. Mégis már ez felveti azt a kérdést, hogy Mátyás korában és utána fejlődési vagy hanyatlási tendencia jellemzi-e a morva fővárost? 3Bertold Bretholz: Brünn i. m. 128. o.; Archiv Mésta Brna. Sbírka listin, mandátü a listü. C'íslo: 575, 576, 577, 584; J. Truhlár: Catalogus codicum manu scriptorum latinorum qui in с. r. bibliotheca universitatis Pragensis asservantur. II. (1906.) 2604. szám; Vármúzeum, Mályusz-féle regeszták, kézirat 888. szám. 7 Századok 80/4