Századok – 1980

Közlemények - Székely György: Mátyás király és a morva főváros 600/IV

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A MORVA FŐVÁROS 603 eminet gentes." A csehek humanista ízű dicséretével szembeállítva mutatta be Rabstejni a magyar hűtlenséget és Mátyás praktikáit: „in litteris suis tacite clausule facilesque latent evasiones" s olvasóira bízta a magyarok tulajdonságainak megítélését: „Hunnorum autem que virtus, que constancia, que fides.. . vos ipsi iudicate." Az erkölcsbírói megítélés mutatkozik meg a kelyhes beállítottságú Chrudimi Václav mester tollán: „ ... Fides Hungarorum est non servare fidem, pietas pietate carere, hoc solo verax, quod semper falsa est." Sokkal kevésbé választékosan fejtegette az olomouci választás megítélését a cseh évkönyvíró. Boroszlói és krakkói szövege feltárja panaszát: „Mert a magyarok semmiféle esküt sem tartanak meg szívesen, s ez oly találóan történt, hogy a hitetlenek a hitetlenekkel legyenek, hogy adja isten, elpusztulnak ezek a királlyal együtt." Ilyen megítélésekkel vagy inkább előítéletekkel kellett megbirkóznia a fél országot, jobbára a morva földet kormányzata alá vető magyar uralkodónak, hogy eloszlassa a bizalmatlanságot. Erre irányuló erőfeszítések tudatos sorozata adja témánkat a morva fővároshoz kapcsolódó két forráscsoport tükrében. A részleges belpolitikai siker, az elszigeteltség áttörése, valamint a részleges külpolitikai eredmény, a kölcsönös kifáradás vezetett megállapodásra Hunyadi Mátyás és a cseh trónt átöröklő Ulászló, IV. Kázmér lengyel király fia között (Olomouc, 1478. december): hétéves harcuk a trónért Bmóban folytatott tárgyalások nyomán kompromisszummal ért véget. A Jagelló-uralkodó elnyerte Morvaország trónvárományosságát.2 Mátyás király nagyobb küzdelmek nélkül szerezte meg a morva fővárost azoknak a harcoknak során, amelyeket 1468. és 1471. között Podebrad György király ellen folytatott. Az egykorú források mit sem szólnak a Spilberk (Spielberg) 1469. évi magyar ostromáról és kiéheztetéséről, az ilyen módon megszerzés csupán mondáivá színezés a hagyományban. Annak mindenesetre vannak nyomai, hogy Hunyadi Mátyás először katonai jellegű kormányzatot vezetett be, és igen hangsúlyozta a vallási irányzatok küzdelmét. Három olyan oklevele is maradt Brno levéltárában, 1469, április 14-ről, amelyek Olomoucban keltek, és amelyek relátora Magyar Balázs királyi kapitány volt. Ezek mind megegyeznek abban, hogy velük Brno megnyerése volt a király célja, egyben fényt vetnek Mátyás valódi viszonyára a városvezetéshez és a katolikus egyházhoz. Az első ezek között ismételten hangsúlyozza Brno hűségét a katolicizmushoz és Mátyás katolikus elődeihez (Zsigmond és Albert), szembenállását az eretnekekkel és sérelmeit a huszitáktól. A város „fidei unitatis inter hereticorum prauitates semper inconcussa mansit", méltatja Mátyás egyebek között új országrésze fővárosát. Már az elődök felidézése is jellegzetes, mint huszitaellenes aktív harcosoké, „qui ad delendam heresim ipsam contra heieticos prenotatos sepius viribus comparate processerunt". Ez mintegy történeti magyarázat ahhoz, hogy az új magyar király viszont a pápa megbízásából 2Josef Macürek: Pod Hostynem a Krídlem (v Brné, 1975.) 24, 26, 29. o.; TimoteusC. Zelinka: Im Zeichen des Kelches (Reformation in Europa. Hrsg. von Oskar Thulin. Leipzig, 1967.) 133. o.; II. Pál pápa függőpecsétes kiközösítő oklevele a Treboni Állami Levéltárban; Jaroslav Drímal: Archiv mésta Brna (Praha, 1956.) 267. о,;A. Podlaha: Cat. cap. Prag. 61. szám;/. Truhláf: Catalogus codicum manu scriptorum latinorum qui in c. r. bibliotheca universitatis Pragensis asservantur I. (1905.) 541, 677. szám: Masarykftv Slovník Nauïny. Dil VI. (v Praze, 1932) 4. о.; Rudolf Urbánek: Ziïka a husitské válefnictví (Sbomík Ziïkûv 1424-1924. Uspofádal Rudolf Urbánek. V Praze, 1924) 20. о.; Rudolf Urbánek: VSk Podebradsky (= Ceske dejinny. III. 1. RedigujeVáclav Novotny. V Praze, 1915.) 83. o.; Bertold Bretholz: Brünn i. m. 128. o.