Századok – 1980
Tanulmányok - Péter Katalin: Az erdélyi társadalom élete a 17. század első felében 575/IV
AZ ERDÉLYI TÁRSADALOM A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 587 A társadalom lajtorjáján lefelé haladva pedig, a fejedelmi kastélytól a falusi udvarházig, mind általánosabb felhasználásra kerül a jobbágymunka. Itt már a reneszánsz életmódnak olyan tünetei, mint a zenekar, nincsenek. Külföldi szakemberek alkalmazásáról sem tudunk a fejedelmi udvaron kívül. Valószínű, hogy a többszintes nagy kastélyokat is jobbágyok építik, hiszen a technológiájuk a népi építkezésével azonos. Az erdélyi építészettörténet mindenütt a falusi ácsok, jobbágymesterek munkájának jelenlétére bukkan. Ők építik az új igényeknek megfelelő tágas, lakályos, nagy ablakokkal ellátott nemesi otthonokat.1 7 Ugyanígy: jobbágymunkával készül jórészt a belső berendezés. A legfeltűnőbb e tekintetben, hogy a reneszánsz divatban oly általános lakásdíszítő textiliák között a leggazdagabbak is helyeznek el asztalon és falon népi szőnyegeket, szőtteseket. Míg azonban a uralkodó osztály felsőbb rétegeinél törekednek keleti szőnyegek vagy iparilag előállított kárpitok beszerzésére, az udvarházakban a falusi háziipar termékein kívül mást nem találhatni. Hasonló a helyzet azt úri bútorzat tekintetében. A reneszánsz divatja ezt is átalakította; mindenütt megjelennek az architektonikus jellegű, tagolt díszítésű bútorok. Az egyes darabokat rendszerint festik és fényezik. Fekete, fehér és zöld bútorokat tüntet fel a legtöbb összeírás. Ezekből az is kiderül, hogy érdekes lakberendezési hatást érnek el az azonos színű darabok csoportos elhelyezésével. A nagyobb kastélyokban egész szobasorokat neveznek zöldnek vagy feketének a bennük álló bútorok színe szerint. Itt egy-egy intarziás vagy domborúan faragott darab ritka kivételként még előfordul, a szerényebb lakások bútorait azonban legfeljebb festett ornamentikával vagy lapos faragással díszítik. De megtalálhatók mindenütt a „paraszt" jelzővel meghatározott nyoszolyák, asztalok, padok, ajtók vagy zárak is. Balási Ferenc udvarhely széki főkapitány szentdemeteri kastélyában az ebédlőpalota melletti helyiségben van egy „paraszt" ágy, a fejedelmi német katonák főkapitányának siménfalvi udvarházában a tornácon áll egy „paraszt" ülő szék, „uraimék ház"-ára „paraszt" ajtó nyílik, és három „paraszt" fogas, két „paraszt" padszék áll benne. Magyarbükkösön, Kemény Péter udvarházában az „asszony házán belől való ház"-ban áll „paraszt nyoszolya", és a helyiség három ajtaja közül kettőn bécsi, egyen „paraszt" zár. Kassai István árváinak udvarházában „paraszt" asztal, „paraszt" kemence, „paraszt" fogas van. A sort lehetne tovább is folytatni; mindenütt van jele annak, hogy az urak új igények szerint berendezett otthonaiból a paraszti ízlés és technika sincsen kizárva.1 8 Bizonyos bútorok, kemencék és zárak „paraszt" jelzője feltehetőleg az előállítás egyszerűbb módjára utal, de távolról sem jelenti azt, mintha csak ezeket készítették volna jobbágyi iparosok Nyilvánvaló azonban, hogy az úri háztartások berendezésében a kutatás nem tudja a városi, céhes ipar termékeit a népi eredetűektől különválasztani. A 17. századi magánélet tárgyi emlékeiből gyakorlatilag semmi nem maradt ránk, amit tudunk róluk, az leltárak adataiból származik, és ezek szűkszavú értesítései elégtelenek az esetleg volt különbségek felderítésére. Amennyire azonban bizonyos, hogy a legszebb mestermunkákkal vetekedő termékek kerülhetnek ki jobbágyiparosok keze alól, annyira biztos az is, hogy a céhes ipar árui bejutnak a nemesek otthonaiba. Minden — egyébként 1 1 В. Nagy: Várak 42-54. o. 1 s Uo. 63. o., 74-75. o.. 79. o., 81. o.
