Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
48 URBÁN ALADÁR naikból kifosztottak serege siratja a telhetetlen emberi kebelt, s e szerencsétlenek sokasága megmérgesíti a nemes emberbarát boldogságát."112 A kissé bonyolult fogalmazás valójában sajnálkozást és nem elmarasztalást fejez ki. Sajnálja, hogy az Államokban, amely polgári intézményei jóvoltából a „boldog ország" példáját nyújthatná, eltűrik a kisembereket megkárosító spekulációkat. Ez megrontja az örömét a „nemes emberbarátoknak": mindazoknak, akik csodálói az amerikai „szabad statusok"-nak. Láttuk, a magyar reformkor problémáival szorosan nem kapcsolódó rabszolgakérdés és az indiánok kegyetlen visszaszorítása is helyet és funkciót kapott ebben a publicisztikában. Hadd említsünk még két példát erre a magatartásra. Egyik a rabszolgasággal kapcsolatos, és a hazai úrbéri örökváltságról, az azt ellenző érvek kapcsán hangzott el: „A rabszolgaság s a földhözragadottság eltörlésének is — mondja Kossuth — a tulajdon sérthetetlenségét vetették mindig ellene."113 A másik egy értekezésben található, amely azzal a nézettel száll szembe, hogy Magyarország még nem elég érett ahhoz, hogy ne csak mezőgazdasággal foglalkozzék. Az értekező erre az érvre válaszolva azt javasolja az ellentábornak, hogy időben közöljék, szerintük mikor foglalkozhat a nemzet már iparral, nehogy közben a mezőgazdaság is elnyomorodjék „s nemzetünk egészen elszegényedjék, vagy őshazájából kiszorítassék, mint az indusok Amerikából".11 4 Közteherviselés és a jobbágyság megszüntetése, esküdtszék és szavazati jog, a sajtó szerepe és a parlamenti élet, centralizáció vagy municipiális önállóság, szabadkereskedelem vagy védővám, mezőgazdaság vagy az ipar fejlesztése — mindmegannyi fontos kérdése a feudális állapotból kibontakozni akaró társadalomnak. Ennek útjait kereste egyre sürgetőbben a magyar reformellenzék az 1840-es évek elején, és ennek volt szószólója Kossuth lapja, a Pesti Hírlap. Munkatársainak széles látóköre, a korabeli és történeti példákkal agitáló tevékenysége következtében ez a lap lett az újkori történelem, mindenekelőtt a francia, az angol és az amerikai fejlődés tanulságainak közvetítője és egyben újabb bizonysága a régi mondásnak: „História est magistra vitae" Аладар Урбан: СТРЕМЛЕНИЯ К РЕФОРМАМ И ИСТОРИЧЕСКИЕ ПОУЧЕНИЯ Современные результаты конституционного развития и первые ростки политической публицистики в феодальной Венгрии в 1841 — 1842 гг. (Резюме) Важным событием десятилетия до революции 1848 г. в Венгрии явился выпуск газеты «Пешти Хирлап» (Пештская Газета) под редакцией Лайоша Кошута в январе 1841 г. Она была первой газетой в истории венгерской журналистики, в которой опубликовались не только информации, но и события были истолкованы. Кошут ввёл жанр передовой статьи, при помощи которой он анализировал 112 Fényes Elek: Bank és ősiség; PH 1841. No. 82. 1,3 PH 1841. No. 13. 11 *Pejácsevics János: Státusgazdasági elmélkedések; PH 1842. No. 126.
