Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
44 URBÁN ALADÁR remtésének lehetősége a mérleget egyértelműen a pozitív irányba billentik.9 1 Kossuth, aki a cenzúrával hetenként kétszer is találkozott, óvatosabban és a tárgyalt időszakban érdemben csak kétszer írt az amerikai alkotmányról. Először Tocqueville könyvének magyar fordítását emlegetve, annak előszavára hivatkozott, amely szerint az északamerikai alkotmány „olyan elemek által tartatik fenn, melyek nálunk nem fenntartó, hanem felforgató elemeknek tekintetnek".9 2 A másik esetben a megyék statutorikus hatáskörét védelmezve (hogy ti. azok a közigazgatás terén önállóan hozhatnak a törvényekkel nem ellentétes határozatokat) egyben tiltakoznia kellett a vád ellen, hogy javaslatának megvalósulása esetén „egyenesen az éjszakamerikai foederalizmus öble felé hajózunk". Kossuth az ellenfél ügyes ötletének tartja, hogy egy monarchiában a köztársasági jellegű föderalizmus intézményével fenyegetnek. Ugyanezt tették a porosz királlyal is, amikor azzal hangolták a városok ellen, hogy azok „respublikái institutiók" A támadást értelmetlennek minősítve, alkotmányos ismeretei alapján így oktatta ki ellenfeleit: „Amerikában a szövetséges törvényhozás az egyes statusok beligazgatásába egyáltalán nem avatkozik, s csak az alkotmány által számára világosan fenntartott ügyekre terjeszkedhetik."93 Az amerikai intézmények és szokások terén már szabadabban mozoghatott Kossuth, ezekkel kapcsolatban gyakoribbak is a hivatkozások. A kormányzat és közigazgatás egységes nyelvének a magyart követelve, már a lap harmadik számában arra hivatkozott, hogy például Észak-Amerikában a hasonló gyakorlat nem zavarja a németeket sem nyelvük, sem nemzetiségük megtartásában.9 4 Ellenfeleinek a Világ hasábjain névaláírás nélküli cikkei, továbbá a sajtótörvények és a sajtó útján elkövetett rágalmazások kapcsán nemcsak az angol példáról szólott, hanem a „szabad Éjszakamerika" gyakorlatáról is, ahol „az alkotmány biztosítja, hogy akár a törvényhozás, akár a kormányzat bármely ügye felett [ti. a sajtó] a véleményt szabadon kifejthesse".9 5 A következő számban azonban úgy érzi, hangsúlyoznia kell: az esküdtszék bevezetését nem azért helyesli, mintha Amerika példája lebegne a szem előtt.9 6 A választói cenzusról szólva annak bevezetését elképzelhetőnek tartja, mivel azt mind a legitimisták, mind a republikánusok gyakorlata ismeri. Báden például 1831-ben nem alkalmazott cenzust - az 1791. évi francia alkotmány ismerte azt. Sőt - folytatja Kossuth - „a republicanus Északamerikában is, például Vermont status semmi cenzushoz, Massachusetts ellenben három font sterling (30 pfrt) tiszta jövedelemhez, sőt a rabszolgatartó földbőséges Virginia épen 25 hold föld vagy városi birtokhoz köté a választási qualification'.97 Az értekezési rovat névtelen cikkírója folytatásos fejtegetéseiben több ízben foglalkozott az Egyesült Államokkal. Egyik „levele" meglehetősen ironikusan azt fejtegeti, 91 Kuthy, Polgár szózat 51-57. 9 2 Polgári erény c. vezércikk; PH 1841. No. 74. 9 3 Megyei szerkezet c. vezércikk; PH 1842. No. 107. 94 Nyelvünk ügye c. vezércikk; PH 1841. No. 3. L. még Szabad György: Kossuth politikai pályája. Bp. 1977. 70. 95 PH 1841. No. 52. (L. még a 65. jegyzetet.) 96 Adalék büntetőjogi eszmékhez c. vezércikk; PH 1841. No. 53. (L. még az 59. jegyzetet.) 9 7 Választási rendszer városokban c. vezércikk; PH 1841. No. 94. Zoltán János: Büntetőjogügy c. cikkéhez Kossuth azt jegyezte meg, hogy „még csak Éjszakamerikában sem jő [értsd: kerül] az esküdtszéki lajstromra mindenki"; PH 1841. No. 48.
