Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 43 Az Egyesült Államok fejlődése és ennek tapasztalatai Az 1840-es évek Magyarországa kellő ismeretekkel rendelkezett a távol levő nagy köztársaságról, a „szabad Amerikáról" is. Ennek a kétségtelen érdeklődésen tűi8 7 elsődlegesen az a magyarázata, hogy a sajtó már az 1820-as évektől meglehetősen részletes híranyagot közölt az Egyesült Államokról, de a spanyol-amerikai gyarmatok függetlenségi harcairól is. Az Államokról — Jackson elnökségétől kezdve — megszaporodtak az olyan jelentések, amelyek nem diplomáciai vagy választási hírekkel, hanem a költségvetési felesleggel, a gőzhajózás rohamos teijedésével, a bevándorlással, a sajtó vagy a közoktatás fejlődésével foglalkoztak. Az Egyesült Államokról szóló ismereteket azután egy erdélyi utazó a helyszínen szerzett ismeretei alapján foglalta össze a magyar olvasóknak. 1834-ben megjelent munkája a korszak egyik legnagyobb könyvsikere: egy éven belül kétszer jelent meg, elnyerte az Akadémia jutalmát - és a bécsi rendőrség a tiltott könyvek listájára tette.88 Ehhez a műhöz éppen 1841 őszén csatlakozott Alexis de Tocqueville: La Démocratie en Amérique című munkájának magyar fordítása.89 A két könyv és a sajtó cikkei elegendő ismeretet nyújtottak az esetleges utalások vagy hivatkozások megértéséhez. Az Egyesült Államok köztársasági államformája miatt érthető, hogy a Pesti Hírlap magáról az alkotmányról nem ejt szót, hiszen a magyar reformellenzék célja az alkotmányos monarchia megteremtése volt.9 0 Amerikáról mint az „újkor hatalmas csodájáról", alkotmányáról, amely „hengeróra műhöz" hasonlít, melynek tengelye a „korlátozó ész s polgári egyenlőség gyémánt telepén forog", csak Kuthy Lajos dagályos, Amerikáért szemmel láthatóan lelkesedő röpiratában esik hosszabban szó. A francia forradalom kapcsán már emlegetett párhuzamon túl, ő említi a „még csak születendő zsarnokság elleni" felkelést, a forradalmat, amelynek eredményeként az „új világban új rendszert emelnek, nagyot, dicsőt, hatalmasat, mellynek vetélytársat ó s új kor nem mutat; mellyek alapja természet, életereje józan észben pontosult közakarat, czélja népboldogság". Kuthy tehát megkerüli a köztársaság megnevezést (csak „új rendszert" emleget), de az új állam antifeudális jellegét kellően kihangsúlyozva folytatja: „Igen, távol Európától, küzdve, nyomorogva, erőszak közt alkotának hont, hűbéri nyűgöktől tisztát, szabadot, függetlent, hol szebb jövő önmagából fejlik; hol nincs robot, tized adómentesség ..." A szerző nem hallgat a rabszolgákról sem (kiknek sorsa „vércsíkkal bélyegzi" az igazság köntösét), de „a tisztult szövetségi rendszer", a központi hatalom kimunkált szerepe, „a személyes szabadság s jogok garanciája", a teljes polgári egyenlőség és vallásszabadság, valamint ezeknek a bevándorlókra való kiterjesztése és a szövetségen belül az egyenrangú új államok megte-8 7 Fiatal korában Széchenyi is készült az Egyesült Államokba; 1. Gál István: Amerika képe Széchenyi írásaiban. Filológiai Közlöny 1972. 1-2. 88 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár, 1834. (Legutóbbi kiadását sajtó alá rendezte Mikó Imre; Kolozsvár - Napoca, 1975.) 8 9 Pontosabban az első' kötet fordítása. L. Tocqueville Elek: A democratia Amerikában. Ford. Fábián Gábor. Pest 1841. A könyv megjelenéséről szóló híradást 1. PH 1841. No. 74. 9"Talán a cenzúra megnyugtatása és az amerikai párhuzamok Jóhiszeműségének" bizonyítási szándéka vezette Kossuthot, amikor a szokásos híranyagban O'Connel leedsi beszédét (1841. febr. 25.) és azon belül az amerikai elnöki rendszert elítélő és a monarchiát helyeslő nyilatkozatot részletesen ismertette; PH 1841. No. 13.
