Századok – 1980

Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I

42 URBÁN ALADÁR ismét a magyar helyzetet állítja az érdeklődés középpontjába, és leszögezi, hogy a magyar csatlakozás a gabonának sem hozna kedvezőbb piaci kilátásokat - de elzárna Európa többi részétől.8

1

Az újabb vezércikk már a nemzeti ipar szükségességét hangsúlyozza Listre hivatkozva: „Amelly nemzet csak földművelést űz, hasonló olly egyénhez, kinek csak egy kaija van." Sőt, ez a cikk már fölvillantja az önálló iparnak, mint a nemzeti önállóság alapjának gondolatát, amikor Franklinnak az angol parlament előtt 1766-ban a rongyos, de hazai anyagból készült ruhájukat büszkén hordó amerikaiakról tett kijelentését idézve így fejezi be eszmefuttatását: „Amerika e feleletet megértette és szabaddá lőn."8

2 A két közgazdasági rendszer kérdését még egyszer Pulszky Ferenc is megfogalmazza azt hangsúlyozva, hogy Adam Smith nézetei a kozmopolita, List tanai a nemzeti irányzatot képviselik, előbbi a szabadkereskedelem, utóbbi a védővámok híve.83

Az év vége felé Kossuth az Augsburger Allgemeine Zeitung egy cikke kapcsán a Vámszövetséghez való csatlakozásnak nemcsak külpolitikai összefüggését veti fel, amikor a németek által elvárt osztrák és magyar belépés emlegetését ki nem mondott kérdésnek tekinti, és így fogalmaz a magyarság eltűnését feltételező Herder-féle jóslatra emlékeztetve: „orosz tartomány, vagy német gyarmat — válassz, magyar!"84 Visszatérve az angol ipari fejlődésről alkotott korabeli nézetekre, azoknak még egy vonását érdemes kiemelni. Kossuth egy 1842 második felében írott cikkében az angol példát azért tartja figyelemre méltónak, mert Magyarországon is a hazai „műipar" megteremtése a cél, és egyesek már az angol gyáripari kerületek népnyomorára hivatkoznak, s arra, hogy a gyáripar proletariátust termel, és ezel a kérdéssel a gazdag Anglia sem tud megbirkózni. Kossuth válasza részben kitérő (hogy nem akaija az angol helyzetet sem a gabonatörvénnyel, sem a német versennyel, sem Palmerston külpolitikájával magyarázni), részben optimista, mert a fejletlen magyar ipar mellett nem fél a problémától. De — mondja - Magyarországnak is megvan a proletariátusa: a föld nélküli jobbágyság, a zsellérség, és ezen kell a fennálló viszonyok változtatásával segíteni.8 5

Ezzel kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy Kossuth hívei között akadtak olyanok is, akik Malthus tanait vették bírálat alá és hangsúlyozták: nem a népesség gyors szaporodása, hanem — mint azt Írország példája mutatja — a birtoktalanság az oka az elszegényedésnek.8

6 "Nemzetgazdasági kombinációk c. vezércikk; PH 1842. No. 113. "2

Iparegyesület c. vezércikk; PH 1842. No. 114. A lap korábban, az angliai tudósítások szövegében ismertette O'Connel nyilatkozatát is: „Az irlandi posztó - úgymond - felmelegíti irlandi szívemet!" PH 1841. No. 7. '3

Pulszky Ferenc: Csatlakozás a vámszövetséghez. PH 1842. No. 123. A lap ez idő tájt az értekezések rovatban részletesen ismertette List nézeteit; PH 1842. No. 120-122, 125. *4

Vámszövetségi kilátások c. vezércikk; PH 1842. No. 179. A cári Oroszország növekvő' befolyásától való félelem az ún. pánszláv veszélytől való rettegés következménye. A lap több ízben foglalkozott a kérdéssel. L. pl. Pulszky Ferenc: A szlávok literatúrai viszonosságáról. PH 1842. No. 153; továbbá H. I.: Magyarország és a keleti kérdés I—III. PH 1842. No. 195-196, 200. ,s

Kinézések c. vezércikk; PH 1842. No. 167. Kossuth már a Széchenyinek adott feleletben érintette a pauperizmus kérdését, ott - a vita tárgyából fakadóan - kritikailag: „És megvallom, midőn az angol nemzet összes nagyságát mély hódolattal bámulom, beligazgatásában, vagyis országlási rendszerében olly dolgokat találok, amelyeket honunktól távol óhajtok mindörökké." Kossuth, Felelet 139. A korabeli magyar útirajzokról és a pauperizmus kérdéséről 1 .Pándi, Kísértetjárás" Magyarországon. I. 131-134. '6

Záborszky, A.Pesti Hírlap 47-48.