Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 41 a Dunától Fiúméig építendő vasutat szorgalmazták.7 5 Ez a vasút lett volna hivatva elmélyíteni az angol—magyar kereskedelmi kapcsolatokat, amelyeknek lebonyolítására egyébként már 1841-ben létrejött egy angol—magyar kereskedelmi intézet.7 6 Természetesen akadtak hangok, amelyek Széchenyi „anglomániáját" elmarasztalva magáról a szigetországról is elítélően nyilatkoztak, „valódi spekuláns státus"-nak minősítve, amelynek példáját csak más, ugyancsak tengerrel rendelkező államok tudják utánozni, mint például Hollandia vagy Franciaország.7 7 Anglia gazdasági fejlettségéről és politikájáról szólva a cikkeknek az a csoportja a legtanulságosabb, amelyben nyomon követhető, hogy Kossuth miként fordul el a kezdetben magától értetődő igazságként fogadott angol szabadkereskedelmi tanoktól, és hogyan fogadja el — a német Vámszövetség gazdasági sikereinek ismeretében — Friedrich List védővámos nézeteit. Az egész kérdéskör iránt 1842-ben azok a hírek keltették fel Kossuth figyelmét, amelyek szerint lehetséges Ausztria és ezzel Magyarország csatlakozása az 1834-ben létrejött és egyre izmosodó Zollverein-hez. Kossuth az Anglia által 1815-ben bevezetett gabonavám rendszerében (és gyakran még a német gyapjú bevitelét is akadályozó angol magatartásban) jelöli meg azokat az indokokat, amelyek a német Vámszövetség létrejöttéhez vezettek. Így az ellenrendszabályként az angol áruk ellen bevezetett védővámok árnyékában — olcsóbb élelem és munkabér mellett — a német műipar a hagyományos szorgalom és értelmesség jóvoltából gyorsan fejlődött, így lassan a gyarmatáruk (kávé, cukor) beszerzésére is elegendő „csereértéket" termel. A cikk már letisztult nézeteket tükröz, mert Burke-re hivatkozva azzal a tanulsággal zátja eszmefuttatását, hogy „a nemzeteket nem cosmopoliticius rendszerek, hanem különös nemzeti érdekeik mélyen kinyomozott ismerete szerint kell kormányozni... "7 8 A Pesti Hírlap következő vezércikke is a témával foglalkozik. A németek által Észak- és Dél-Amerika piacain elért sikereket, sőt az Angliába való behatolást is emlegetve, kritikus az angolokkal szemben, akik ha olcsóbb kenyeret tudnának biztosítani, a szabad piacon minden nemzetet felülmúlnának. „Ezért — mondja Kossuth — most ők a szabad kereskedelem elvét hirdetik (ámbár maguk még nem követik), ezt árulják egyedül idvezítő hit gyanánt a népeknek." A németek érdeke most már az angol gabonavám fenntartását kívánja. A magyarok viszont ha csatlakoznak a német Vámszövetséghez, ezzel elzárkóznak Angliától.7 9 A gondolatkörrel a következő szám is foglalkozik, megállapítva, hogy a Vámszövetség német nemzeti célokat szolgál,8 0 míg az erre következő ls Szabó Pál: Vasutak. PH 1842. No. 157; 1. még No. 112, 175. 76 PH 1841. No. 36-37, 51-52. ''''Baloghy, Nemzetiség 9, 30-33. 7 8 Vámszövetség c. vezércikk; PH 1842. No. 110. Kossuth akkor adja első jelét annak, hogy ismeri és kész alkalmazni List tanait, amikor egy 1841. évi értekezéshez szerkesztőségi jegyzetben utal rá; 1. Gabányi Alajos: Ausztria kereskedési viszonyai; PH 1841. No. 86. Megjegyzésében Kossuth hangsúlyozza, hogy List szerint „minden nemzetnek saját. .. népgazdasági rendszert kell követnie; minél fogva vannak a népállapotnak olly stádiumai, mellyeknek a védvámrendszerre szükségük vagyon". Kossuth nézeteinek formálódására 1. még Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. Bp. 1942. 79 Vámszövetség c. vezércikk; PH 1842. No. 111. Az angol gabonavámra és az azzal kapcsolatos mozgalmak hazai visszhangjára 1. E. H. Haraszti: Contemporary Hungarian Reactions to the Anti-Corn-Law Movement. Acta Historica VIII. (1961) No. 3-4. 8 0 Vámszövetségi érdekek с. vezércikk; PH 1842. No. 112.
