Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
40 URBÁN ALADÁR cikkek és a rágalmazás kapcsán, amikor is Kossuth kifejti, hogy Angliában a rágalmazás (libel) „mondhatatlanul szigorúan büntettetik", s így nem gyakoriak a sajtóban a becsületsértő támadások.65 A Kelet Népe támadása következtében kibontakozott némi vita a politikai sajtó szerepe körül is, amikor Kossuth két ízben is hivatkozott Deák Ferencnek, a magyar reformellenzék kiemelkedő alakjának a véleményére, amely szerint nem kell félni a „hírlapi izgatástól", mert a szabad sajtó épp a vélemények országos cseréjét és azok majdani higgadt országgyűlési megvitatását szolgálják.6 6 Eötvös József ebben a vitában is hallatta szavát, leszögezve, hogy a politikai hírlap eszköz, mégpedig a legfontosabb eszköz a párt számára, de a lap nem vezetője a pártnak.6 7 Ami az egyesülési jog, pontosabban az ekörüli angol tapasztalatokat illeti, már a lap második számában felhívás jelent meg, hogy az angol Society for the Diffusion of Useful Knowledge mintájára egy „hasznos ismereteket terjesztő társaság"-ot szervezenek — természetesen a magyar viszonyoknak megfelelő kellő átalakítást hajtva végre az angol társaság „egész szerkezetén".68 Rövidesen megjelent Fáy András hozzászólása, aki mindenekelőtt a legalsóbb néposztályok" nevelését ajánlotta,6 9 majd 1841 novemberében megjelent a tudósítás is a „népkönyvkiadó egyesület" megalakulásáról és programjáról.70 A nem politikai egyesületek sorában ugyancsak 1841 novemberében hallunk az Iparegyesület megalakulásáról, amely Lord Brougham szellemében a kézművesek körében technikai ismereteket akart terjeszteni. „Ez által emelkedett Anglia műipara oda, ahol áll" — emlékeztetett a Pesti Hírlap a vállalkozás fontosságára, illetve a példakép tanulságára.71 Ezzel eljutottunk Kossuth Angliával kapcsolatos észrevételeinek másik nagy csoportjához, azokhoz, amelyek Anglia gazdasági fejlettségére utalnak. A lap mindjárt az első számban, a Pestet és Budát öszekötő, akkor még csak tervezés alatt álló Lánchíd kapcsán említi — nem függetlenül Széchenyi korábbi munkásságától —, hogy Angliában könnyű alacsony kamatláb mellett pénzhez, kölcsönhöz jutni, mert ott „a vállalkozási szellem nagyon kifejlett, az ipar roppant nagyszerű".7 2 Főleg a közlekedés fejlesztése kapcsán kedves példa Kossuth számára Anglia, így a manchester—liverpooli csatorna.73 De emlegeti McAdam „gúnyolását" is, amikor azt a hazai „útjavítási" módszert ismerteti, amikor az elhanyagolt útra alapozás nélkül fektetnek rá egy féllábnyi kőréteget.7 4 A Pesti Hírlap határozott szószólója volt a vasútépítésnek is, és már 1842-ben megjelentek hasábjain az első cikkek, amelyek az osztrákok által favorizált Trieszt helyett 65 PH 1841. No. 52. Kossuth azt is hozzáteszi, hogy W. Blackstone szerint a libel fogalma pontosan nem definiált, Bentham szerint pedig „Politicai rágalom Angliában olyast írni a hatalom birtokosairól, ami nekik nem tetszik." A cikk a továbbiakban áttekinti az amerikai (E. Livningston munkája kapcsán a lousianai) és a francia gyakorlatot is. 66 PH 1841. No. 51, 66. 67 Eötvös, Kelet Népe 17. "PH 1841. No. 2. <9 PH 1841. No. 15. 70 PH 1841. No. 92. 71 PH 1841. No. 89. Az Iparegyesület gondolatát Kossuth már korábban felvetette; 1. PH 1841. No. 32. 72 PH 1841. No. 1. ,3 PH 1841. No. 50. 7 4 Utak c. vezércikk; PH 1841. No. 46.
