Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 39 ság épülete bevégzett nem lehet."5 6 Ezt követően Kossuth hol az egész büntetőjog teljes reformját sürgeti,5 7 hol az angol példára hivatkozik, ahol a bíró is figyelmezteti a vádlottat, hogy nem kötelesség vallani, s mégsem rosszabb a közbiztonság a nagy vagyonkülönbségek és az útlevél nélkül beáramló külföldiek ellenére sem.58 Az alapelvek a fontosak, mondja egy másik cikkében, s az eljárásra nézve az esküdtszék intézménye a legfontosabb. „De senki se higyje - védekezik Kossuth -, hogy midőn esküdtszéki institutional szólunk, Amerika forogna szemeink előtt." Nem akar Ceylon mintájára sem hivatkozni, folytatja, hanem az alkotmányos tapasztalatok „kíméletes általánosítását" javasolja, ami a , jury-lajstrom" (az esküdtszéki tagságra jogosultak névsora) összeállításánál egyelőre a „kiváltságosok" mellett csak a szabad mezővárosok előkelőbbjeit venné figyelembe. De az intézmény fontos, mondja Kossuth és kijelenti: inkább ne kerüljön sor a legközelebbi országgyűlésen a büntető-törvénykönyv reformjára, mintsem hogy azt az esküdtszék intézményének bevezetése nélkül hajtsák végre.59 Bár a jogtudós Szalay László tanulmánya az esküdtszékekről még 1841-ben megjelent,6 0 s az országgyűlés számára a büntetőjogi javaslatokat előkészítő országos választmány is összeült 1842 november végén,61 ismeretes, hogy a hatalmas előkészítő munkálatok ellenére a reformot nem sikerült az 1843—44. évi országgyűlésen keresztülvinni, s az annyira óhajtott esküdtszéki rendszer csak 1848-ban, s akkor is csak a sajtóvétség tényének megállapítására lépett életbe.62 A büntetőtörvény, pontosabban az azzal párhuzamosan Kossuth által szorgalmazott börtönreform gondolata azonban lehetőséget adott - az azt vonakodva fogadó Széchenyivel szemben - Eötvös Józsefnek, hogy az író és a teoretikus igényű politikus együttes felelősségével fogalmazza meg azokat a szempon-. tokát, amelyek a börtönreformot sürgetik: „Az első: a polgári társaságnak [értsd: társadalomnak] biztosítása. A második: tisztelete azon velünk született jognak, mellyeket bármi mélyre süllyedve, az embernek elveszteni nem lehet, s mellyeket tisztelni, még a rabban is, a társaság fő kötelességei közé tartozik. "6 3 „A constitutio magában véve írott malaszt, mellybe életet az institúciók fuvalma lehel" - mondja Kossuth egyik 1842. évi vezércikkében,6 4 - de az angol politikai institúciók közül (a már említett esküdtszék mellett) csak a sajtószabadságról és az egyesülési jogról esik még néha szó a Pesti Hírlap hasábjain. Előbbiről a névtelen hírlapi s 6 Zsűri c. vezércikk; PH 1841. No. 20 5 7 Büntetőjog c. vezércikk; PH 1841. No. 45. 5 " Védelemmód c. vezércikk; PH 1841. No. 55. s 9 Adalék büntetőjogi eszmékhez c. vezércikk; PH 1841. No. 53. Az esküdtszék tudományos igényű meghatározására 1. Csendes: Levél-cyclus ... XIII. PH 1842. No. 143. 6 "Szalay László: A büntető eljárásról, különös tekintettel az esküdtszékre. Pest, 1841. A munka elsősorban az angol és a francia rendszert vizsgálja, és alig fordít figyelmet az amerikai esküdtszékre. 61 PH 1841. No. 96. 62 A törvényelőkészítő bizottság munkálataira 1.Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslat anyaggyűjteménye. Bp. 1896-1902. 1-4. köt. Az 1848. évi megvalósulásra Both Ödön: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban és az 1848. április 29-i esküdtszéki rendelet. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Tom. VII. Fas. 1. Szeged, 1960. 63 Eötvös, Kelet Népe 28. 64 PH 1842. No. 152.
