Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 37 vissza a nemesség a népszerű szellemet, és csak akkor engedett, midőn a nép már fegyverhez nyújtá kezeit."4 3 Ehhez a véleményhez csatlakozik Pázmándy Dénes már idézett bírálata is, aki szerint a parlamenti reform nem érte el célját, mivel az kiváltotta a chartista mozgalmat.4 4 Az angol parlamentről szólva meg kell még említenünk Kossuthnak az egy- és kétkamarás rendszerről tett megállapítását, amely szerint nincs nép, amely „az egykamarás rendszer nehézségeinek rejtélyét" megoldotta volna.4 s Ugyancsak figyelemre méltó az az értekezés, amely az angol parlament által a német vámszövetség tárgyában indított vizsgálatot ismerteti, bemutatva a magyar olvasónak a „parliamentary commission of enquiry" intézményét, annak eljárási módját és hasznát, majd — a közeledő országgyűlésre gondolva - így kiált föl: „Alkalmazzuk az elvet, ha úgy tetszik."46 Ugyanilyen praktikus, a közvetlen napi politikához csatlakozó Kossuthnak az a módszere, ahogyan O'Connel korábbi, a „világ ügyeit" eldöntő, a rabszolgákat felszabadító, de az Írországot szolgaságban hagyó angol parlamentről szóló kritikáját idézve javasolja: „Legyen nekünk honunk az egész világ, s mindenkinek a maga megyéje legyen Irlandunk."4 7 (A világpolgár és a lokálpatrióta magatartásának összeegyeztetésére buzdító megjegyzés nagyon tudatosan hasonlítja a megyéket, a korabeli politikai küzdelmeknek fő színhelyét - már ti. az országgyűlések közötti időszakban - az elmaradott és elnyomott Írországhoz.) Az angol parlament, sőt a Lordok Házának tagjai elleni sajtótámadásokat Kossuth egyébként azonnal arra használta, hogy emlékeztesse olvasóit: „íme! uraim, más alkormányos országban nyilvánosan és ugyancsak éles fegyverrel támadtatnak meg a kicsapongások, mégpedig a személy megnevezésével, és midőn mi ollykor néhány szerény szót emelünk a visszaélések nagy tömege ellen, azonnal ..." - hagyja abba sokat sejtetően Kossuth a cenzorra való utalással.4 8 4 3 Gorove, Nemzetiség 19. Gorove egyébként az angol parlament, vagyis a nemesség magatartását jellegzetesnek mondja, amely előjogairól csak akkor mondott le „midőn erők állottak elő, melyek a diadalt magokban hordták", uo. 44 L. a 17. jegyzetet. 4 5 A testvérhon c. vezércikk; PH 1842. No. 181. (Az erdélyi országgyűléssel foglalkozik, amely egykamarás volt.) Kossuth hivatkozik a norvég Storthing-ra, amely azonban szerinte valójában nem egykamarás rendszer, és Magyarország számára egyébként sem követhető. 46 Névtelen szerző (-y-)- Praxis és törvényhozás; PH 1842. No. 208. - Az angol parlament tárgyalási modorának szélsőségeire mutat rá elítélőleg az egyébként Kossuthot támadó Baloghy László: Nemzetiség és alkotmányi mozgalmak honunkban. Pest, 1841. 23. A Lordok Házának kritikája Kossuthnál, Lord Cardigan pere kapcsán: PH 1841. No. 18. 4 7 Közszellem c. vezércikk; PH 1841. No. 42. Nincs terünk a magyar közvélemény Írország iránti érdeklődését bemutatni, csak jelezni szeretnénk, hogy a PH „Külföldi napló" c. rovatában rendszeresen közölt híreket O'Connel-ró'l és a repeal-szervezkedésről. Kossuthot a kortársak egyébként „a magyar О'СоппеГ'-пек nevezték, igaz, eredetileg nem baráti szándékkal; 1. Baloghy, Nemzetiség 27. Az ír kérdés iránti korabeli magyarországi érdeklődésre 1. Arató Endre: A nemzeti kérdés Nagyy-Britanniában. Bp. 1978. 48 PH 1841. No. 37. Csak a korabeli cenzúrapéldány ismeretében dönthető el, hogy a hiányzó részt a cenzor törölte, vagy Kossuth eredetileg sem fejezte be a mondatot. A „más alkotmányos országok" kitétel az előző számban emlegetett Pest megyei tisztújítás tényéhez csatlakozott; akkor így írt: „egy szabad nemzet szabadon választja tisztviselőit". PH 1841. No. 36. Ezt a gondolatot egészíti ki rövidesen Pázmándy Dénes: A városok ügyében c. cikke, amely az angol mintájú titkos szavazást (by ballot) siirgeti.-PH 1841. No. 40.
