Századok – 1980

Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III

408 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK félgyarmati függés helyett ezért „a dualista soknemzetiségű Monarchia függőségi rendszeréről" beszélhetünk.1

3

Az új kérdésfeltevés alapján, szélesebb megközelítésben vizsgálták az abszolutizmus- és dualizmuskori iparfejlődést,1

4

és külön a hazai tőkés fejlődésben fontos szerepet játszó malomipar kialakulását,1

5

kimutatták, hogy az élelmiszeripar vezető szerepe az iparosodás korai szakaszában nem magyar specialitás, továbbá azt is, hogy az ipar szerkezete a kiegyezés utáni évtizedekben kiegyenlítettebb lett.1

6 A Monarchia politikai berendezkedésének vizsgálata kimutatta, hogy 1867 után Magyarország súlya gazdaságban és politikában is megnőtt a Habsburg-birodalom keretében.1 7

Mindezek a munkák a gazdaságfejlődés számára részleges előnyöket biztosító nagypiaci keret jelentőségét hangsúlyozták, a nagy fejlettségi különbségeket pedig az egyenlőtlen tőkés fejlődés hatásával magyarázták. Feltárták, hogy a gazdasági fejlődés és a nemzeti-politikai fejlődés között nincs mindenkor egybeesés, politikailag függő helyzetben lévő országok vagy tartományok kiugróan gyors gazdasági átalakuláson mehetnek keresztül, másrészt a fejlettebb ország az árukapcsolatokon át is kizsákmányolhat politikailag független, fejletlenebb országokat. 1960. december 10-én a Történettudományi Bizottság vitát rendezett a dualizmus kora történetének egyes kérdéseiről, hogy most már az iflabb kutatások és kérdésfeltevések tükrében vizsgálja az egész korszakot, s így új álláspont kialakításával mind az oktatásban, mint a szélesebb szakmai közvéleményben a differenciáltabb szemléletmódnak és értékelésnek a térhódítását mozdítsa elő. Az egyik vitaálláspont a kiegyezést az adott viszonyok között reális, elkerülhetetlen kompromisszumnak minősítette, hangsúlyozva, hogy a Habsburg-birodalomban 1849 után nem volt új forradalom vagy nemzeti felkelés irányítására hajlandó és alkalmas erő. Ez a felfogás nem bírálta már a kompromisszum logikus következményét: a nemzeti függetlenség teljességéről való lemondást; létrehozóit nem a szuverenitás egy részéről való lemondá-13

Sándor Vilmos: Magyarország függőségének jellege a dualizmus korában. TSz 1958. 1-2. sz. 91-113. 1. illetve Charakter der Abhängigkeit Ungarns im Zeitalter des Dualismus. Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Red. V. Sándor und P. Hanák Bp. 1961. Akad. Kiadó. 14

Sándor Vilmos: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon 1849-1900. Bp. 1958, Kossuth Kiadó 107 L Sándor Vilmos: Die Hauptmerkmale der industriellen Entwicklung in Ungarn zur Zeit des Absolutismus (1844-1867). Études historiques 2. Bp. 1960. Akad. Kiadó 59-85.1. 15

Sándor Vilmos: A budapesti nagymalomipar kialakulása (1839-1880) TBpM 13. 1959. 315-422.1. Die Entfaltung der Grossmühlenindustrie in Budapest nach dem Ausgleich im J. 1867 (1867-1880) AH 1964. 3-4. sz. 233-272.1. 14

Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország iparának XX. sz. eleji színvonala az európai összehasonlítás tükrében. KgSz 1960.7. évf. 8-9. sz. 1026-1041.1. - Das Niveau der Industrie Ungarns zu Beginn des XX. Jahrhunderts im Vergleich zu dem Europas. Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Red. von V. Sándor-P. Hanák. Bp. 1961. Akad. Kiadó. 267-286.1. Berend, Iván T.-Ránki, György: The hungarian manufacturing industry, its place in Europe (1900-1938) Études historiques 2. Bp. 1960, Akad. Kiadó, 421-457.1. Berend, T. Iván-Ránki, György: The development of the manufacturing industry in Hungary (1900-1944) Bp. 1960, Akad. Kiadó 169 1. 17

Hanák Péter: A dualizmus válságának problémái a XIX. század végén. TSz 1959. 1-2. sz. 52-89. 1. ill. Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Bp. 1975. Gondolat, 223-287.1. A Történettudományi Bizottság vitája a dualizmus kora történetének egyes kérdéseiről. Sz 1962. 1—2. sz. 206-239.1. (A vita Hanák Péter referátuma alapján zajlott, melynek során Szabad György és Ránki György fejtette ki részletesen álláspontját, rövidebben vázolta nézeteit Molnár Erik és Pach Zsigmond Pál.)