Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 407 A politikatörténet területén a felszabadulás után részben folytatódtak a már megkezdett iratpublikációk, vagy megkezdődtek nagy jelentőségű forráskiadványok9 munkálatai a nemzetiségi kérdés tárgyköréből. Előtérbe került az 1849 utáni emigráció vizsgálata,1 0 valamint a neoabszolutizmussal szembeni hazai ellenállás feltárása, melynek során főleg az 1859-61. évi, valamint az 1866. évi politikai krízisre vonatkozó újabb adatok kerültek feltárásra.1 1 A múltból örökölt parlament-centrikus politikatörténeti megközelítéssel próbált szakítani az új kutatási eredményeket is tartalmazó egyetemi jegyzet azzal, hogy a magyar politikai életet összekapcsolta a nemzetközi politikai átalakulásokkal, előtérbe állította a magyar uralkodó osztályok, főként a nagybirtokosság gazdasági érdekeit, s a magyar gazdaságot, ha a teljes függés formájában is, de mégis az európai gazdaság részének tekintette.12 A kapitalista korszak marxista igényű elemzése terén a kutatóintézetek kialakítása és az egyes kutatók nemzetközi kapcsolatainak megteremtése jelentős előrelépést hozott. Az 1953. évi Magyar Történészkongresszus, melyen a népi demokratikus országok akkori vezető történészei vettek részt, kiemelte a magyar történetírást abból az elszigeteltségből, amely korábban jellemezte, s közös kutatási programok igényének leszögezésével jelezte, hogy ebben látja a továbblépés egyik lehetőségét. Az Osztrák—Magyar Monarchia kapitalista feilődéséről később nemzetközi konferenciát kívántak rendezni, melynek 1955. évi prágai előkészítő értekezletén Magyarország dualizmuskori különleges helyzete, a magyar nemzeti kérdés a vita középpontjába került, ennek során — főként politika-történeti érveléssel — kétségbe vonták Magyarország 1867 utáni félgyarmati függését. Megbizonyosodott, hogy a függetlenségi történetszemlélet nem egyeztethető össze szomszéd országok kutatóinak álláspontjával, s a Monarchia egészének elmélyültebb vizsgálatával lehet a korabeli magyar fejlődés jobb megismerését is előmozdítani. A magyar történetírás történetében az 1956 után bekövetkező, a szemléleti változással egybekapcsolódó alaposabb elemző munka első megnyilvánulásai korszakunkra vonatkozóan 1958-tól mutatkoztak meg. Egy 1958. évi budapesti nemzetközi tudományos konferencián az Osztrák-Magyar Monarchia kapitalista fejlődését elemezve, a marxizmus klasszikusainak megállapításait hasznosítva mutatták ki a hazai történészek, hogy Magyarország 1867 utáni helyzetére nem alkalmazható sem a gyarmati, sem a félgyarmati függőség fogalma. A soknemzetiségű Monarchiában, mint több évszázados történeti képződményben bonyolult függőségi rendszer alakult ki, a gazdasági és politikai függőség egymástól eltérő mértékben, vagy egymástól elszakadva jelenik meg. Gyarmati vagy 9Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. 1. köt. Bp. 1940, 895 L, 2. köt. 1. r. Bp. 1944, 2. r. Bp. 1948, 550-1086. 1. Koltay-Kastner Jenő: Iratok a Kossuthemigráció történetéhez. 1859. Szeged, 1949, 2801. Kemény G. Gábor: A magyar nemzetiségi kérdés története I. A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében. 1790-1918. Bp. 1947, Gergely R. 188 1. I "Kosáry Domokos: Marx et Szemere RHC 1946. 24. (4.) évf. 1-2. sz. 103-116. 1. Maller Sándor: Marx és Szemere. Sz. 1957. 90. évf. 4-6. sz. 667-708. 1. II Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak, 1849-1867. Bp. 1955, Művelt Nép 468 1. 12 t. "Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában. 1849-1918. 1. füzet 1849-1867. Szerk. Pach Zsigmond Pál és Hanák Péter; 2. füzet 1867-1880. Szerk. Pach Zsigmond Pál és Hanák Péter; 3. füzet 1880-1900. Szerk. Hanák Péter és Sándor Vilmos. Felsőoktatási Jegyzetellátó Váll. Tankönyvkiadó (Bp.) 1955, 1956, 1960. 155, 158, 223 1.
