Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
406 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK negatív értékelést kapott, mivel a kapitalista fejlődés mértékét elégtelennek ítélték, másfelől pedig főként a teljes nemzeti függetlenség hiányában keresték a gazdasági és társadalmi bajok forrását. A függetlenségi koncepció megerősítéséhez hozzájárult az 1848-as forradalom centenáriumának publicisztikai és tudományos megünneplése is. A gazdaságtörténet területén az űj kutatás igen csekély előzményre támaszkodhatott. A rendszeres vizsgálatok legelején az ipari kapitalizmus kezdeteiről szóló monográfia3 adott körképet az 1849—1867. közötti iparfejlődésről, az egyes iparágak helyzetéről, elsősorban a fejlődést akadályozó tényezők jelentőségét hangsúlyozva. Igen nagy anyag megmozgatásával készült a dualizmuskori nagyipari fejlődést a századfordulóig áttekintő reprezentatív monográfia,4 melyben hangsúlyt kap, hogy az Ausztriával való gazdasági közösség általában fékezte Magyarország gazdasági fejlődését, csak egyes ágakat fejlesztett, s az ország kizsákmányolását fokozta az osztrák, illetve nyugati tőke beáramlása. A kiegyezés előtti, árupiaci kapcsolatokon alapuló gazdasági függés ebben a felfogásban a 80-as évektől túlnyomóan a tőkekivitelen alapuló függéssé alakult. A századfordulótól az első világháborúig terjedő időszak ipari fejlődését feldolgozó kötet az iparszerkezet, az iparágak bemutatása mellett elemezte az iparfejlődés feltételeit, az ipari ciklus alakulását, a kül- és belföldi tőke részesedését, valamint a monopóliumok szerepét.5 Ezekkel a munkálatokkal egyidejűleg megkezdődött a regionális kutatás is, illetve néhány gyár történetének feltárása; s ennek nyomán kimondottan gyenge6 és jól használható munkák7 egyaránt napvilágot láttak. Az egész korszakot átfogó, immár egységes koncepciót tükröző tanulmánykötetek8 a porosz-utas magyar tőkés fejlődés megrajzolását kísérelték meg, bemutatva az infrastruktúra egy részének, a vasúthálózat ciklikus kiépítését, a századforduló utáni magyar finánctőke sajátosságait (osztrák tőkétől való függés és feudális maradványok), a mezőgazdaság átalakulásának, a parasztság rétegződésének, helyzetének és osztályharcának egyes fázisait, a világháború alatti hadigazdálkodás mezőgazdasági kihatásait. Ezek a munkák már számottevő levéltári anyag felhasználásával készültek, s úttörő jelentőségük elvitathatatlan. Felhívták a figyelmet a korszak fő gazdasági kérdéseire, rámutattak a mezőgazdasági tőkehiány hatására, a robotgazdálkodás részelemeinek továbbélésére a ledolgozás különböző típusaiban, ismertették a századvégi agrárválság (gabonaválság) hatását, felvázolták az 1848 utáni úrbérrendezés alapvonásait, a bérmunka télhódítását és a parasztság differenciálódását. 3Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952, Közoktatásügyi Kiadó, 260 1. 4 t. 4Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Bp. 1954, Szikra 771 1. Uő.: Die grossindustrielle Entwicklung in Ungarn 1867-1900. AH 1956. 3. sz. 139-247.1. 5Berend Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első vüágháború előtti időszakában. 1900-1914. Bp. 1955, Szikra 396 1. 1 1. ' Győri György-Szabó László: A budapesti MÁVAG története. Bp. 1953 Népszava. 1981. 1Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Bp. 1952, Közoktatásügyi Kiadó. 256 L Ruzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története. Bp. 1954, Művelt Nép 260 1. 'Parasztságunk" a Habsburg önkényuralom korszakában. 1849-1867. Szerk. S. Sándor Pál (írták: Szabad György, Sándor Pál, Vörös Antal) Bp. 1951, Közoktatásügyi Kiadó 3191. Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon 1867-1918. Szerk. Pach Zsigmond Pál. Bp. 1956, Szikra. 291 1. Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. (Feudális maradványok a munkaszervezetben 1850-1945) Sz. 1950. 84. évf. 1-4. sz. 235-298.1.
