Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 35 tegyen a teoretikus igényeket is kielégítő javaslatot, hogy a meglevőnek „demokratizmusát" megvédje.3 4 A Pesti Hírlap cikkeiben gyakran szerepel az angol arisztokrácia mint példakép, amelyet Kossuth állított az általa gyakran támadott magyar arisztokrácia elé.3 S Milyen okok tartották fenn az angol arisztokrácia nagy befolyását? — tette fel a kérdést 1841 telén Kossuth. Angol vélemény alapján így fogalmaz: mert birodalmat alkotott, és a vagyont szerzőket beveszi soraiba. Ilyen szerepet kell a magyar arisztokráciának is játszania, mondja a cikk, ha befolyását meg akarja őrizni.3 6 Rövidesen visszatér a kérdésre, és Montesquieu-re hivatkozva fejti ki, hogy amíg az angol arisztokrácia „a néppel való egyenlőséget" gyakorolta, addig a magyar arisztokrácia csak egymással igyekezett egyenlő lenni.3 7 Kossuth nem győzi hangsúlyozni, hogy az angol arisztokrácia számára természetes az adózás, és a tory Sir Robert Peel miniszterelnök példájára hivatkozik, aki indítványozta a jövedelmi adó bevezetését. Sőt megjósolja, hogy a sokat vitatott gabonavámot — amely a földbirtokos arisztokrácia túlsúlyát mutatja — éppen a konzervatív erők fogják eltörölni: „néhány rövid hó, és a kérlelhetetlen toryk magok lövik e féltékenyen őrzött érdek várfalába a legelső rést."38 Az angol alkotmányról és az arisztokrácia szerepéről találunk a Pesti Hírlap „Értekezések"-rovatában tudományos igényű elemzést is. A már idézett, álnév mögé húzódó szerző folytatásos cikkei egyikében az angol alkotmányról foglalta össze véleményét. „Nagybritannia politicai alkotmánya — írja — nem egyöntésű, nem egyszerre készült, mint készült némelly újabb birodalmaké forrongások következtében, hanem darabokból áll, mellynek mindegyike hű bélyegét viseli azon időszaknak, mellyhez tartozik .. . " Mégis, folytatódik az érvelés, eszerint a Montesquieu és mások által is „magasztalt angol alkotmány mintája szerint alakultak az elgyengült királyoktól kicsikart újabb európai alkotmányok".3 9 Az értekező egy másik írásában az angol és a magyar arisztokrácia történeti szerepe között vont részletes párhuzamot. A szerző ezt a nemesi földbirtok forgalmát Magyarországon megkötő ősiség törvénye elleni támadásra használja fel. Szeretnek — mondja — az angolok virágzásáról s az angol és a magyar alkotmány hasonlóságáról beszélni. De a magyar ősiség intézménye nem érte el célját: egy erős arisztokrácia fenntartását. Egyébként is felületes ez az összehasonlítás, folytatja a szerző, majd nyolc 34 A magyar alkotmány „demokratizmusát" Kossuth más helyen úgy fogalmazta, hogy az „nem ismer nemest, hanem ismer szabad magyart". PH 1842. No. 165. 35 Kossuth már induláskor így fogalmazott a magyar arisztokráciáról: „Ha van a nemzetnek rendeltetése - van pedig -, az bizonyára teljesülni fog velük és általuk, ha nekik tetszik; nélkülük, sőt ellenök, ha kell." PH 1841. No. 14. Széchenyinek adott röpiratos válaszában pedig kijelentve, hogy Magyarországon nem divat a jakobinus sapka, egyben arra figyelmeztetett, hogy gyakran látható viszont „a grand seigneuri tollas barett" kihívóan félrecsapva, miként azok hordták, kikről azt írták, hogy „se nem tanultak, se nem felejtettek". Kossuth, Felelet 160. 36 PH 1841. No. 95. 37 PH 1841. No. 98. 3 8 PH 1842. No. 130. Kossuth a fejtegetés végén így kiált fel: „az illy aristocratiának jövője van!" 39 Csendes: Levél-cyclus... XIII. PH 1842. No. 147. A szerző kritizálja is az angol alkotmányt, amely elsősorban a „szabadalmazottak", a gazdagok érdekeit szolgálja, miként a választási törvény is. A választások során - mondja - gyakori a megvesztegetés, és egy olcsóbb parlamenti hely kb. négyszázezer forintba kerül. 3«
